70 ezer négyzetméterrel nőtt az Ermitázs kiállítótere. Egy kétéves felújítási programnak köszönhetően új, a kiállított képeknek ideális szárnnyal bővült a Vezérkar épületének keleti szárnya, melyben várhatóan a múzeum impresszionista gyűjteménye lesz látható.
Az eredetileg a Téli Palota második emeletén megtekinthető tárlat mostantól a vezérkari hivatalnokok egykori lakásai helyén kap majd otthont, ahol megfelelően tág térhez és természetes fényhez juthat, köszönhetően a speciálisan kialakított tetőablakoknak, melyeket úgy helyeztek el, hogy a képek egyikét sem éri soha közvetlen napsütés, amely ártana állaguknak, mégis természetes megvilágítást biztosítanak nekik. A páratlan kollekció mellett, melynek alapjai Scsukin és Morozov kereskedők gyűjteményéből származnak, költözik a Kelet művészete, és a 19. század akadémikus művészete gyűjtemény is. A vezérkari épület első emeletén pedig az Ermitázs rendkívül jelentős iparművészeti kiállítását helyezik el: itt lesz majd látható az egyedülálló porcelángyűjtemény, az orosz üvegek, a Fabergé-kollekció és a numizmatikai gyűjtemény, amelynek jelentős részét jelenleg raktárban tárolják. A tervek szerint nemsokára létrejöhet a múzeum kortárs szekciója is, ennek első lépéseként Ilja Kabakov, a konceptuális művészet hírneves alkotója már jelezte, hogy egyes műveit, installációit felajánlja a jövőbeni gyűjtemény számára. A tudósításokból az is kiderül, hogy a műkincsekkel együtt költöznek a múzeum macskái is, legalábbis egy részük. Az Ermitázsban ugyanis a patkányok és egerek irtására nem különféle irtószereket használnak, hanem körülbelül 50-100 macskával akadályozzák meg, hogy a rágcsálók befészkeljék magukat az értékes műkincsek közé. Néhányan közülük hamarosan átköltöznek a Téli Palotából a Vezérkar épületébe, ahol továbbra is a kártékony kisállatok távol tartása lesz a feladatuk.
Az Ermitázs gyűjteményében az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus legjelentősebb alkotóinak képei is megtalálhatóak. Pierre-Auguste Renoir, Paul Cézanne, Édouard Manet, Auguste Rodin mellett Claude Monet festményei is ki vannak állítva. Ezek közül az egyik legszebb és legismertebb az 1876-ban festett A kert című alkotása. Franciaországban a 19. században nagy divatja volt a kertészkedésnek (maga Monet is kertészkedett), a témaként a természetet előszeretettel választó impresszionisták pedig igyekeztek a legváltozatosabb formákban megörökíteni. Monet életében mindig kiemelkedő szerepet töltött be a kert, nemcsak mint a családi élet helyszíne, hanem mint zárt tér, melyben egy egész világ jelenhet meg. Többször is megörökített hasonló témákat, ám az egyszerű önismétlés helyett az adott tér állandó változására helyezve a hangsúlyt, gyakran sorozatban ábrázolva ugyanazt a helyszínt, más-más nap- és évszakokban. Festményei, melyek szinte vibrálnak, némiképp a magány és az elszigetelődés képei. Bár 1876-os művén egy meglehetősen vadul burjánzó táj jelenik meg, a mozgalmas természetben üldögélő alak inkább az egyedüllét, a csendes elszigeteltség érzetét vetíti a szemlélő felé.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!