Amikor e sorok megjelennek, már rég hazaértek a magyar Puli-csapat tagjai Marokkóból; a Szaharában tesztelték – inkább a marsihoz, mint a holdihoz hasonló körülmények között – a Google Lunar X PRIZE versenyre készült holdjárójukat. A Puli Space Technologies harminctagú fiatal teamje a szabadidejéből rászánt 25 ezer munkaórával fejlesztette ki a honi holdjárót, amelynek most a mechanikáját, a stabilitását, a megbízhatóságát, az energiagazdálkodását is próbára tehették. A 11 kilós, 60×37×7 centis, hurokszerű kerekeken gördülő Puli maga még úton van; a Mars 2013 kísérletsorozatot szervező Osztrák Űrfórum hajója hozza majd vissza Afrikából.
– A körülményekhez képest teljes volt a siker, de a tökéletestől még elmarad az eredmény – számol be Pathy Miklós, a holdjáró konstruktőre. – A Pulit az egy hónapos MARS2013 próbán résztvevő tíz osztrák „űrhajós” (akik a szimuláció forgatókönyve szerint magukra maradtak a Marson) közreműködésével öt napon át teszteltük. Még a Föld–Mars közötti húsz másodperces késleltetés is megvolt a rádióüzenetekben. A mi két emberünk csak a Puli kicsomagolásnál és az előkészülteknél segédkezhetett. Az, hogy a holdjárónk mikor milyen feladatot kapott, teljesen rajtunk múlt. A budapesti Városházán felállított „mission control centerből” vezéreltük és ellenőriztük a holdjáró mozgását. Az öt kísérleti nap alatt körülbelül egy kilométert tett meg, méghozzá a kamerakép alapján, alacsony sávszélességű távirányítással, korlátozott lehetőségek között. És minden szerkezete, mindenféle terepen jól bevált. Mi eredetileg azt szerettük volna, hogy a sivatagban épp úgy folyamatosan magára hagyva működjön a Puli, mint a Holdon. Erről az osztrákok beszéltek le minket, mondván: annyira azért nem jó ott a közbiztonság. Így inkább minden futási nap után biztonságba és sötétbe helyezték a holdjárónkat. Ezért végül csak két dolgot kértünk tőlük: folyamatos internetes wifi kapcsolatot – mert a közvetlen rálátással működő Hold–Föld rádiókapcsolati rendszerünk még nincsen teljesen készen, de ez nem is lenne használható a Földön – és azt, hogy ha van idejük, akkor tegyék töltőre a holdjárónkat. Erre pedig azért volt szükség, mert a Puli működtetéséhez és az akkumulátorai feltöltéséhez a jelenlegi, kereskedelemben kapható 15 százalékos napelemek gyengék, a kétszer ekkora teljesítményű, űrminőségű napelemekre pedig még nincs elég pénzünk. Így gyakorlatilag nem is tudtunk a Napról üzemelni, s a wifi lefedettség sem volt éppen kifogástalan. De a Puli kamerája is rögzített még, és nem távirányítással körbeforgatható, amilyennek tervezzük. Ezek miatt marad el az eredmény a tökéletestől. És ahhoz, hogy az legyen, tényleg csak a pénz hiányzik: adományokból szponzorok segítségével fejlesztjük a Pulit, amit a „marsi” kísérletsorozathoz éppen csak elégséges állapotban küldtünk a Szaharába. De sok időnk van még 2015 végéig és bízunk a sikerben.
A tét nem kicsi: 30 millió dollár a díjak összértéke a Google Lunar X PRIZE nemzetközi versenyen. Ennek keretében az eddig 17 országból benevezett 33 csapatból a talpon maradók saját beruházásból saját maga által készített holdjárót juttathat a Föld kísérőjének felszínére. A díj elnyerésének feltétele, hogy ott a robotnak 2015 végéig meg kell tennie fél kilométert, közben egy gigabyte-nyi nagy felbontású videót és képeket is kell küldenie a Földre.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!