A vastaps csak ráadás volt, imádta a közönség Reisz Gábor diplomafilmjét a bemutatón, végignevettük az egészet – azzal a néha torokszorító, megtisztító nevetéssel, ahogy csak az élet abszurditásán kacagni lehet.
Noha rendkívül személyes a film, az író-rendező (zeneszerző) a barátaival-barátairól és magáról forgatta, remekül ráérzett valami jellegzetesen magyar, finom kis elmebajra, ahogyan bonyolítjuk az életünket. A „miért rettegek az ellenőrtől, ha van bérletem?” csak egy ilyen mondat, akárcsak a „minden úgy kezdődött, hogy a haverokkal beültünk egy sörre”, amiből mindig a legpompásabb kalandok kerekednek.
A bátor címadás már megelőlegezi a szürreális hangulatot, a főhős Áronnak (Ferenczik Áron) pedig adott a drámai vénája és a fantáziája is – bár első könyvét mindig „holnap” kezdi megírni –, hogy olyan varázslatos világba vigyen, ahol az elmúlt szerelem többes nőalakárnyként követi, a telefonos kapcsolásra várva négy évszak is elröppen, és egy lámpazsinór végtelen köldökzsinórként keresztülvezet a fővároson.
Hiába is szerencsétlenkedik, bűbájos, ahogy csoffadt kaktuszt visz vendégségbe, a volt csaja dezodorját kitúrja a kukából, hogy még egy kicsit szagolgathassa, és elképzeli saját halálát a Blahán; az Astorián; a Feneketlen- tónál; és így tovább. Ám a halál nem hajlandó elragadni, az élet pedig tele nehézkes kérdésekkel, aggódó szülőkkel (Takács Katalin és Kovács Zsolt zseniális alakításában), egy befutott báttyal és a multikarrierbe meg a kispolgári idillbe már-már betagozódott barátokkal. No és ott a szerelem – vajon kioltja-e a régit az új? Ez az egyszerre szédítő bizonytalanság és izgalmas várakozás maga az ifjúság ígérettel teli illata, mely belengi a budapesti éjszakát, aminek legszívesebben mi is nekivágnánk a film után.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
