Online vagy papír alapú? Egynyelvű vagy kettő? Drága vagy olcsó? Utánanéztünk, milyen szótárak vannak a piacon, melyiket érdemes használni és miért.

 

 Kézbe vehető szótárból nagyon sok fajta van. A különböző kiadók kis, közép- és nagy szótárak mellett speciális, egy-egy szakterületre (jogi, üzleti, gasztronómiai, búvárkodás stb.) koncentráló gyűjteményeket is kiadnak. Egy bolti eladó szerint a legmegbízhatóbbak mind közül az Akadémiai Kiadó szótárai, de van olyan is, hogy a tanár határozza meg, hogy melyiket használhatják az iskolában a tanulók. A nyelvi nagy és középszótárakat főként a diákok veszik, otthoni használatra vagy nyelvvizsgára, a kisebb szótárak a turisták bőröndjében landolnak, hiszen számukra csak a legszükségesebb szavak és kifejezések fontosak. A technológiai fejlődés adta lehetőségektől függetlenül a nyomtatott szótárak még mindig nagyon kelendőek. Az eladó szerint nem érdemes spórolni, hiszen csak egyszer veszünk szótárat, ezért inkább minőségi kiadványokat válasszunk.

Az online nyelvi szótárak szintén népszerűek, százezrek látogatják őket naponta. Ezek közt is találunk hivatalos honlapokat (például a SZTAKI szótár), ahol a szócikkek mellett kiejtés, hangos szótár vagy akár virtuális billentyűzet is található a keresés és a szavak elsajátításának megkönnyítésére. Emellett vannak látogatók által fejleszthető szótárak is, ahol mindenki írhat szócikkeket, vagy kiegészítheti a meglévőket. Ezek talán kevésbé megbízhatóak, ám a folyamatos ellenőrzésnek köszönhetően többnyire helyes megoldást adnak ki a keresés eredményeként. A hivatalos oldalak mellett egyre elterjedtebbek a világban ezek a közösségi fejlesztésű oldalak is, csakúgy, mint a Wikipedia szócikkei. A virtuális közösségek tagjai egymást segítve és folyamatosan ellenőrizve képesek hatalmas adatbázisokat létrehozni úgy, hogy közben az egyes tagok talán nem is rendelkeznek az adott témáról átfogó tudással. Az internet világában naponta tízezrek kattintanak a különböző fordítóprogramokra is. Ezek azonban elsősorban tájékozódásra használhatóak egyelőre. A hosszú, grammatikailag bonyolult idegen mondatszerkezeteket a programok nem tudják teljes megbízhatósággal helyesen lefordítani, így inkább csak általános benyomást tudnak adni a jelentésről. Ezeknek a programoknak az előnye, hogy szinte bármilyen nyelvről bármilyen nyelvre képesek fordítani, így legfőbb hasznuk, hogy egy számunkra érthetetlen mondatból is képesek olyan (igaz, nyelvtanilag helytelen) szöveget csinálni, mely alapján tájékozódhatunk a főbb mondanivalóról.

Németh Dorottya fordító és szaktanár szerint az egynyelvű szótárak egy bizonyos szint fölött hasznosabbak, mint kétnyelvű társaik. „Egy szöveg fordításakor elsősorban a szövegkörnyezet lényeges. Ilyenkor a szavak konkrét jelentésén túl a különböző stilisztikai árnyalatok megértése és megjelenítése a fontos. Ebben az egynyelvű szótárak nagyobb segítséget jelentenek, mivel kontextusban mutatnak rá az adott szó jelentésének különböző rétegeire.” Tanárként is ezt a szótártípust tartja hasznosabbnak, de csak egy biztos középfokú nyelvtudás mellett. „Nehéz a diákoknak elmagyarázni, hogy egy szó, kifejezés kikeresésekor nem minden esetben az első jelentés az, ami a szövegben megállja a helyét. Mivel fordításkor mondatokban gondolkodunk, ha valamit nem értünk, elsősorban arra kell figyelni, hogy a különböző jelentések közül az éppen megfelelőt válasszuk ki. Az angol nyelv jó példa erre, ahol egy-egy szónak több, egymástól nagyon eltérő fordítása is lehetséges.” Az egynyelvű szótárak a szövegkörnyezet bemutatása mellett az idegen nyelvű olvasási készség fejlesztésére is kiválóan alkalmasak. „Soha nem egy szót vagy kifejezést, hanem egész mondatokat fordítunk. Az egészet kell átlátni, a felmerülő kérdéseket összefüggések szerint kell megválaszolni” – mondja a szakember.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!