Új, nemzetközileg is elismert orosz írósztárt avathat a magyar olvasóközönség. A bestsel ler szerző Gluk hovsky neve 2007-ben kiadott regénye révén azóta branddé vált, a könyvből számítógépes játék készült, alkotóját a megjelenés évében a „Legjobb európai debütálás”-ért díjazták.
Kedvező fogadtatásra talált a mű folytatása, a Metro 2034 is, a film-adaptáció sem várat sokat magára, a regény fiktív univerzumát kiterjeszteni kívánóknak pedig lehetőségük van írásműveiket hivatalosan is benyújtani a kiadóhoz, ami a legjobbakat meg is jelenteti. Húsz évvel vagyunk túl a nukleáris háború kitörésén, Moszkva metrójárataiba mintegy tízezernyi túlélő vackolta be magát, állomásonként groteszk paródiáját nyújtva a 20. század államalakulatainak: fasiszta, kommunista diktatúrák, kereskedő szövetségek, kasztrendszerbe tömörült perszonáluniók uralják a hálózat vonalait. A felszínen mutáns élőlények vadásznak, a város romokban, ide csak a „kincskeresők” járnak portyázni, az egyezményes fizetőeszköz a gépfegyverekbe való töltény. Oda a kultúra, oda a technikai civilizáció. A tudatlan Artyom, a regény főhőse segítségével az olvasó is bejárja az ősi toposz, a „földalatti emberek birodalmának” egyes területeit – a regény elsősorban a térszerkezet materizálódása alapján szerveződik. Ezért sem ártott volna csatolni egy moszkvai metrótérképet a könyvhöz – megkönnyítené az orosz főváros 11 vonalas pókot formáló metróhálózatának több tucatnyi állomása, alagútjai közti (olvasói) tájékozódást. A sci-fi- és misztikus fantasy-komponensekből is építkező distópia az emberi faj sorskérdéseire irányítja a figyelmet olvasmányos, tartalma ellenére, szórakoztató módon.
Dmitry Glukhovsky, Metró 2033 Budapest, Európa Kiadó, 2011. Ford. Bazsó Márton, 440 o., 3800 Ft
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
