„Légy helyben turista” – szól a BUPAP mottója. Ha megfogadjuk a tanácsukat, elvisznek Szabó Magda ajtajától Örkény István nappalijáig.
Álmomban Jávor Pál pasaréti villájában sütögettem. Épp a kedvenc kuglófját készítettem Váncza sütőporral. Az ablakon kipillantva megláttam Szeredás Emerencet és Szabó Magdát sétálni, akiket egy tucat macska követett. Hirtelen egy taxi robogott el mellettük, benne Déry Tibor és Örkény István ült, a balatoni vonathoz igyekeztek. Beszaladtam a villa könyvtárába, hogy elújságoljam a látottakat Pálnak, ám ott nem ő volt, hanem Németh László, aki Kodály Zoltán zongoraszonátáját játszotta. Ilyen szupereket álmodik az, aki a Budapesti Aszfaltprojekt szervezőivel jár szépirodalmi sétára.
Szerencsésnek mondhatják magukat azok, akik részt vettek az Ajtótól ajtóig elnevezésű városismereti sétán a Budapesti Aszfaltprojekt (BUPAP) szervezésében. Ám nem csak az önmagát jócskán felülmúló márciusi meleg és a pasaréti zöld területek illata tette különlegessé a szombat délelőtti barangolást. Első megállónk a Júlia utca hét. Itt lakott Szeredás Emerenc, Szabó Magda Az ajtó című regényének szeretnivalóan szigorú főszereplője. Emerenc, eredeti nevén Szőke Julianna a ház földszintjén élte életét, amelyet Szabó Magda szomszédos, hármas szám alatti otthonából követhetett figyelemmel. Az ajtó pedig, ami a szeretet, bizalom, törődés és árulás keserédesen vegyes érzésének szimbólumává vált, ott áll büszkén, fehéren, tudva azt, mennyivel különb társainál. Szőke Juliannáról, és a ház regényben is megörökített lakóiról Verrasztó Gábor író beszél a sétára összegyűlteknek, aki történetesen ebben a lakásban él.
Ha már itt vagyunk, átnézünk a Júlia utca háromba is, ahol Szabó Magda 2005-ig élt. A házban két lakásuk is volt: az egyszobás garzonban férje, Szobotka Tibor író dolgozott a külvilágot teljesen kizárva, feleségétől távol. Persze csak annyira távol, hogy pár lépéssel többe ne teljen bármikor meglátogatnia, és csókot lehelni arcára. Másik lakásukból pedig kiváló rálátást nyertek Szőke Juliannára. Elbúcsúzva a rezidenciától, elsétálunk a Szilágyi Erzsébet fasorra, ahol Ráday Imre színművész lakott. Közvetlen szomszédságában pedig Németh László író, aki a környéken igazi jelenségnek számított: lehetett gatyalohasztó meleg, vagy éppen szibériai zimankó, ő minden áldott nap ugyanazon az útvonalon tette meg sétáját.
Pár utcával arrébb Jávor Pál villája pompázik. Túravezetőnknek róla is akadnak bennfentes információi: hazánk első filmsztárja nem élt fényűző életet. Villájában is egyetlen luxust engedett meg magának, saját könyvtára volt. Szenvedélyesen szerette az állatokat, hátsó kertjében kutyákat tenyésztett. Sétánk folytatódik, vészesen távolodunk Jávor Pál otthonától, ám az én szívem ottmaradt villájának ajtaja előtt, vágyakozva, hogy talán egyszer beengedi(k). Mialatt megállapítom, hogy én lettem volna a legnagyobb rajongója, megérkezünk Váncza József háza elé. Elsőre nem ugrik be, ki is volt ő, aztán miután több sétáló társam mormolni kezdi a klasszikussá vált szlogent, leesik a tantusz. „Haladjon Ön is a korral, süssön Váncza sütőporral!” Váncza József gyógyszerész diplomát szerzett, majd a család gyógyszertárában dolgozott. A legenda szerint a család kutyabolha elleni hintőpor készítésével bajlódott, sikertelenül. A kudarcba fulladt kísérletezés eredménye lett a Váncza sütőpor. Az eddig szerzett megannyi élmény, impulzus két túrára is elég lett volna, ám a katarzis még hátra van: nem mással találkozunk ugyanis, mint Örkény István özvegyével, a Jászai Mari-díjas dramaturg Radnóti Zsuzsával. Az elbűvölő asszony talán még nálunk is jobban meg van hatva, hogy meglátogatjuk egykori férjével közös otthonukat. Gyorsan ki is oszt nekünk párat Örkény Négykezes regény című kötetéből, amely a jó barátjával, Déry Tiborral közös regényírási próbálkozásáról szól. Ha már szóba hoztuk, ellátogatunk a Szerelem írójának házához is. Már meg sem lepődöm, amikor egyszer csak begördül kocsijával Kodály Zoltánné, és kissé aggódva kérdezi tőlünk, miért álldogálunk ennyien a háza közelében.
Sétánkat egy kellemes kólával zárjuk a helyi művészkávézóban. Kell is a pihenés, nehéz feldolgozni a sok benyomást.
Hangulatok, írók arcai, dallamok cikáznak végig agyamon. És akkor még nem sejthettem, milyen álom vár rám ágyamban: álmomban Jávor Pál pasaréti villájában sütögettem…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
