Még megérte… Igaz, már százévesen. Az 1909-ben született Hans Keilson német zsidó gyermekpszichiáter részben holland nyelven publikált regényei 2010-ben jelentek meg angolul az Egyesült Államokban, s a neves amerikai írónő, Francine Prose The New York Times-beli recenziója, melyben a világ legnagyobb írói közé sorolja, világhírnevet generált a szerzőnek.

 
Hans Keilson, Keserédes komédia Ford.: Várnai Péter Budapest, Partvonal Kiadó, 2011, 125 o.

A háború alatt Hollandiában, a családjától elválasztva rejtőzködni kényszerülő írót egy holland pár, Leó és Suus Rientsma bújtatta, az 1947-ben megjelenő Keserédes komédiát nekik dedikálta Keilson. Az életrajzi háttér ismeretében állítható, hogy a kisregény története a valóságot veszi alapul: Wim és Marie „hazafias kötelességből” befogadja házába a zsidó parfümkereskedő Nicót. Majd mikor a férfi betegség következtében elhalálozik, kénytelenek megszabadulni a holttesttől, ami legalább annyi veszélyt rejt számukra, mint korábban az életben tartása.

A szikár, lecsupaszított mondatok, a mindennapi nyelvhasználat követése, a dramaturgiai egyszerűség miatt a mű szinte – címével összhangban – kiált a színpadra állításért: a három összezárt ember viszonya egy tragikomikus kamaradarab lehetőségét teremti meg. Az abszurd világ normalitása a menekítőket teszi menekülővé, a korábban értelmesnek ható kérdések és válaszok szorongást és elfojtást tükröző modalitást nyernek.

Bár a háború és a holokauszt adja a történelmi idő keretét, a pszicho­dra­matikus kapcsolatrendszer ábrázolása – a „jó emberekről”, az ellenállásról – az általánosnak gondolt értékrend végleges kimozdulásával szembesít. Prose állítása helytálló az idén májusban elhunyt szerző írói teljesítményéről. 

 

Hans Keilson, Keserédes komédia Ford.: Várnai Péter
Budapest, Partvonal Kiadó, 2011, 125 o.

Címkék: önkormányzati választások, önkormányzati választások, irodalom

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!