Az ehhez hasonló típusú rejtett tartalmaknak, funkcióknak külön neve (easter egg – húsvéti tojás) és nagy hagyománya van. Nemcsak számítógépes programokban, de könyvekben, CD-ken, DVD-ken, filmekben is találkozhatunk hasonlókkal. Már ha van rá szemünk, és türelmünk, hogy megtaláljuk őket. Céljuk meglehetősen egyszerű: valamilyen játék, vicc, üzenet, vagy a program készítőinek felsorolása található a nehezen kifürkészett tartalmakban. Mert nem egyszerű megtalálni ezeket a kis meglepetéseket. Épp az a lényeg, a nem dokumentált, és többnyire bonyolult gombkombinációk, vagy képzettársítások árán fellelhető pluszfunkcióknak a megtalálása jelenti a legnagyobb kihívást, nem pedig maga a megtalált tojás.

Magyarországon biztos, hogy jelenleg a népszámlálási kérdőívbe rejtett easter egg a leghíresebb, vannak azonban „ősrégi”, már a számítógépek elterjedése előtt közkedvelt rejtett utalások, meglepetések is. Az egyik legelső ismert húsvéti tojás például egy festményen, Hans Holbein A követek című alkotásán látható. Legalábbis akkor, ha megfelelő szögből vetünk egy pillantást a National Galery kincsére. A szőnyegen látható amorf pacában ugyanis oldalról nézve egy koponyát fedezhetünk fel. A művészettörténészek többféle módon próbálták meg értelmezni a kép (mely amúgy is hemzseg a rejtett utalásoktól) kompozíciójába nehezen illeszkedő alakzatot, többnyire úgy vélik, arra utal, hogy csak akkor láthatjuk meg a dolgok valódi értelmét, ha megfelelő szögből nézzük őket.

Irodalmi művekben is találkozhatunk hasonló utalásokkal, rejtett viccekkel. Az akrosztichonok (névrejtés) már a középkorban is kedvelt versdíszítő elemnek számítottak, a szó elején, vagy végén található betűkből egy név, vagy valamilyen üzenet olvasható ki. Kosztolányi Dezső például egy meglehetősen obszcén cselekvésre szólította fel barátját, Karinthy Frigyest Nyár, nyár, nyár című költeménye sorkezdő betűin keresztül.

Gyakori a mozifilmekben elrejtett easter egg, az egyik leghíresebb „gyűjtemény” egyértelműen a Star Wars, melynek minden epizódja hemzseg az utalásoktól. Sokan kritizálták például A Jedi visszatér tornacipős harcosát, pedig a legenda szerint szó sincs véletlen hibáról, egy unatkozó animátor kezeinek köszönhető a nem megfelelő lábbeli. George Lucas Steven Spielberg előtt tisztelgett, amikor az egyik jelenetbe becsempészte E. T. honfitársait, de Spielberg sem maradt adósa, már 1984-ben, az Indiana Jones és a Végzet Templomában Jones professzor kedvenc kávézójának cégérén a Club Obi-Van elnevezést olvashattuk. A filmekben megjelenő easter eggek egyik külön alfaja a cameoszerep, ahol egy ismert személy, vagy akár maga a film rendezője tűnik fel valamilyen jelentéktelen szerepben, mintegy kifigurázva saját személyét. Ennek a műfajnak a legnagyobb mestere Alfred Hitchcock volt, aki korai munkáit leszámítva minden egyes általa rendezett filmben feltűnt (a Madarakban például két kiskutyát terelgetve).

Néhány együttes is szeret elrejteni albumain meglepetéseket, pluszszámokat. Az egyik legrafináltabb easter egg a Beatles Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band című lemezének végén található 16 kHz frekvenciájú hang, ami csak kutyák számára hallható. John Lennon a furcsaságot azért tetette rá az albumra, hogy bosszantsa a négylábúakat. Az ezután hallható végtelenített szöveg (melyet visszafelé vettek fel) szintén sok találgatásra ad okot, senki sem tudja, mi volt vele az együttes célja. Az egyetlen mondatfoszlány, ami körülbelül kivehető, Paul McCartney hangján a „never could see any other way” („soha nem láthatok más utat”). Máig sincs magyarázat a titokzatos befejezésre.

A számítógépes programok közt mára olyannyira elterjedtek az easter eggek, hogy manapság az számít kínosnak, ha valaki nem rejt el semmilyen pluszfunk­ciót bennük. A számítógépes korszak hajnalán, a hatvanas években talán nem meglepő módon egyes operációs rendszerek a „make love” parancsra nemes egyszerűséggel a „not war” választ adták (a Szeretkezz, ne háborúzz az amerikai békemozgalmak kedvenc szlogenje volt).

A Microsoft előszeretettel rejt el játékokat és vicces „hibákat” programjaiban. A Word ’97-ben például flipper, az Excelben pedig repülőgép-szimulátor segít a munka közbeni kikapcsolódásban, mára mindkettő legendássá vált. Az OpenOffice programban pedig a megfelelő varázslat után ufókra lehet lövöldözni.

A Google is kedveli a humoros megoldásokat, bizonyos, a kereső ablakban feltett kérdésekre például meglehetősen önkényesen válaszol. A végtelenségig lehetne sorolni az internetes világ húsvéti tojásait, nem véletlen, hogy honlapok tucatjain listázzák őket. Egy dologra biztos jók, kikapcsolódásként bármikor előhívhatóak. Ám ahogy az egyik honlapon az easter egg felfedése után figyelmeztet a megtaláló: vigyázat, könnyen rá lehet szokni a rejtett tartalmak keresésére. Csak közben ne felejtsük el azt is megnézni, ami az orrunk előtt van.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!