ISABEL ALLENDE: A japán szerető

Irina Bazili 2010-ben lépett munkába a Berkeley külvárosában lévő Lark Houseban, huszonhárom éves elmúlt, nem táplált sok illúziót magában, mert tizenöt éves kora óta egyik állásból és városból vándorolt a másikba. El sem tudta képzelni, hogy pont ebben, a szépkorúaknak berendezett otthonban fogja megtalálni tökéletes állását, s hogy a következő három évben, mielőtt a sorsa összekuszálódik, olyan boldog lesz, mint gyerekkorában volt. A kis jövedelmű öregek méltó elhelyezésére az 1900-as évek közepén alapított Lark House, ki tudja, miért, de kezdettől fogva vonzotta a haladó értelmiségieket, a megszállott ezoterikusokat és a nem túl híres művészeket. […]

Már egy éve dolgozott Alma Belascónak, amikor Irina gyanakodni kezdett, hogy az asszonynak szeretője van, de nem mert jelentőséget tulajdonítani neki, ám végül mégis kénytelen volt szólni róla Sethnek. Egészen addig eszébe se jutott, hogy nyomozzon Alma után, amíg Sethtől át nem ragadt rá az izgalom és a kíváncsiság. Észrevétlenül és apránként egyre mélyebbre hatolt Alma benső világába. A szerető gondolata akkor fogant meg a fejében, amikor a Sea Cliff-i házból áthozott dobozokat kezdte rendezni, s amikor szemügyre vette azt a férfit, akinek a fényképét Alma ezüstkeretben őrizte a szobájában, és rendszeresen maga tisztította meg egy törlőkendővel. Egy kisebb családi képen kívül nem volt más fénykép az apartmanban, ami felkeltette Irina figyelmét, mert a Lark House többi lakója társaság gyanánt fényképekkel vette körül magát. Alma csak annyit mondott, hogy egy gyerekkori barát. Ha Irina néha többet mert kérdezni, elterelte a témát, annyit azért sikerült belőle kihúzni, hogy Icsimei Fukudának hívják, ez egy japán név, s a nappaliban lévő furcsa képnek az alkotója, amelyen egy havas, szürke, vigasztalan táj, sötét földszintes házak, oszlopok és villanyvezetékek s az élet egyetlen jeleként egy repülő fekete madár látható. Irina nem értette, Alma miért pont ezt a nyomasztó képet választotta lakásdísznek a Belasco család számtalan művészi alkotása közül. A fényképen Icsimei Fukudának meghatározhatatlan a kora, dús hajzata sprőd, fejét kérdőn oldalra hajtja, szeme félig csukva, mert a nap felé áll, a tekintete azonban őszinte és határozott; vastag, érzéki ajkán mosoly bujkál. Irina elmondhatatlanul vonzónak találta ezt az arcot, amely mintha hívta vagy valami fontosat akart volna neki mondani. Amikor egyedül volt az apartmanban, olyan sokat nézegette ezt a fotót, hogy kezdte elképzelni Icsimei Fukuda testét, tulajdonságokkal ruházta fel, és kitalált mögé egy életet: erős a háta, magányos alkat, uralkodik az érzelmein, és szenved. Alma másként írta le, ettől aztán Irina még inkább szerette volna megismerni. A dobozokban talált egy másik fényképet is a férfiról, azon Almával van egy tengerparton, mindkettőjük nadrágja feltűrve, cipőjük a kezükben, állnak a vízben, nevetnek, incselkednek. A homokban játszó pár viselkedése szerelmet, szexuális bensőségességet sejtetett. Feltehetően egyedül voltak, és megkértek valakit, egy arra járó idegent, hogy fényképezze le őket. Amennyiben Icsimei egyidős Almával, akkor nyolcvan körül járhat, találgatott Irina, de biztosra vette, hogy felismerné, ha látná. Alma talányos viselkedésének csakis Icsimei lehet a kulcsa.

Irina szinte előre látta főnöknője eltűnéseit, melyeket mély, melankolikus hallgatás előzött meg, aztán amikor eldöntötte, hogy elmegy, váratlan, leplezetlen eufória követett. Várt valamire, s amikor megvolt, teljesen kivirult; bedobott pár ruhadarabot egy kis táskába, értesítette Kirstent, hogy ne menjen a műhelybe, Nekót pedig rábízta Irinára. […] Alma olyan lázasan készülődött, akár egy menyasszony, azt nem mondta meg, hová megy, és azt sem, hogy mikor szándékozik visszajönni. Eltelt két-három nap, és semmi hírt nem adott magáról, majd egyszer csak ugyanolyan váratlanul toppant be, ahogy eltűnt, sugárzó arccal és üres tankkal állított be játék autóján. Irina végezte a könyvelést, látta a szállodai számlákat, és az is feltűnt neki, hogy a kiruccanások alkalmával Alma a szokásos flanelpizsamák helyett két selyem hálóinget vitt magával.

DORNBACH MÁRIA FORDÍTÁSA

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!