„Urbánus tánczeneként” jellemzi saját hangzását a Kéknyúl Hammond Band: receptjük része a karakteres, angol nyelvű ének, a merész fúvósszólamok és a lüktető, funkos alapok is. Fülbemászó, ám kompromisszummentesen igényes zenéjük utat talált a fesztivál- és koncertlátogatók szívéhez. Premecz Mátyással (képünkön jobbról a harmadik), a zenekarvezető-billentyűssel beszélgettünk.
– Egyre népszerűbbek, azzal együtt is, hogy nem kapnak túl nagy médiavisszhangot.
– Ezt a koncertek és fesztiválok közönségének köszönhetjük. Nem nagyon reklámozzuk magunkat, a rádiók sem igazán játszanak. Egy viszonylag kicsi, de annál lelkesebb kör alakult ki, akik követnek bennünket. Elsősorban egyetemistákra vagy idősebbekre kell gondolni, köszönhetően talán annak is, hogy magunk is a harmincas korosztály tagjai vagyunk. Emellett a tavalyi lemezünk által többekhez jutott el a zenénk, mint eddig…
– Ez decemberben jelent meg, Crowded Universe volt a címe. Miben más, mint a korábbiak? Szándékosan törekedtek egy populárisabb hangzásra?
– Nem, ezt semmiképp nem mondanám. Sosem volt célunk slágerlistás számokat gyártani. Inkább arról van szó, hogy miután kibővültünk egy basszusgitárossal, én is kicsit el tudtam kalandozni a megszokott orgonaalapoktól. Játékosabb, színesebb anyag született, amit értékel a közönség is. Hozzájárult ehhez a Zagarnál is tevékenykedő Ligeti György produceri munkája, ami izgalmas hangzást eredményezett.
– Nincsenek kevesen a zenekarban. Nem nehéz ennyi ember munkáját összehangolni?
– Ami a dalszerzést illeti, ez hierarchikus feladat. Általában ketten-hárman veszünk benne részt, az énekesünk, Andrew Helfer már az általunk kitalált alapokra építi fel a szöveget. Andy egyébként improvizációs színházzal foglalkozik (többek közt a Grund Színházban találkozhatunk vele), így számára nem nehézség, hogy a zenére rögtönözzön egy-egy sort. Így kezdődnek, aztán fokozatosan alakulnak a dalszövegek, mire elnyerik a végleges formájukat.
– Nemrég jelent meg egy új klipjük a Rooftops című dalhoz, úgy tudom, a szövegnek különös története van…
– Andy is, én is érintettek voltunk, amikor két évvel ezelőtt egy épület kigyulladt a Kodály köröndön. Én a környéken lakom, egy másik épületből néztem végig. Andynek már nem volt ilyen szerencséje. Neki a saját lakását érintette a tűz… ennek nyomán született a dalszöveg.
A Kéknyúl legközelebb szeptember 17-én, az Akváriumban ad koncertet
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!