Várhatóan márciusban ír ki pályázatot a Kabaré 24 színház (volt Mikroszkóp Színpad) hasznosítására a Fővárosi Közgyűlés – közölte nemrég Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes annak kapcsán, hogy Verebes István a pénzügyi keret szűkösségére hivatkozva lemondott a teátrum igazgatói tisztjéről.
Csomós sajnálatát fejezte ki Verebes távozása miatt, mert várakozással tekintettek munkássága elé. Hangsúlyozta azonban azt, hogy a főváros nem képes pluszforrásokat előteremteni a volt Mikroszkóp céljára és egyelőre nincs elképzelésük arról, hogy kik és hogyan működjenek a falak között.
Mindez alkalmat adott arra, hogy megnézzük, vajon mára idejétmúlttá vált-e a Hofi Géza idején virágzó műfaj, vagy csupán pénztelenség áll a háttérben?
Kovács András Péter humorista, a Rádiókabaré állandó szereplője, a hazai stand-up comedy egyik képviselője a Vasárnapi Híreknek elmondta: a nézők körében mára a stand-up népszerűbbé vált bármilyen más kabarénál. Tapasztalata szerint az egyszerűbb műfaj nem jár annyi szerkesztési feladattal, ugyanis a kabaréjelenetet meg kell írni, oda kell adni színészeknek, amíg a stand-upos csak kiáll, és elkezd beszélni. Hangsúlyozta azonban, hogy semmiképp nem szeretné, ha a kabaré megszűnne. „Én magam, aki igaz, hogy stand-uposként kezdtem, nem szeretném, ha a műfaj kihalna, és csak a stand-up maradna. Viszont azt be kell látni, hogy ha életben akar maradni, akkor igazodnia kell ehhez a fiatal műfajhoz, és sűrűbbre kell szerkeszteni a rádióbeli jeleneteket is.” Szerinte ugyanis amilyen sűrű a stand-up, olyan sűrűnek kell lennie egy jó kabaréjelenetnek is, és akkor meg fognak férni egymás mellett. Ez azonban önmagában még nem elég. Hozzátette: a Rádiókabarénak be kell férkőznie valahogy a fiatalabb generáció tudatába is, mert sajnos a rádió, mint médium már rég kiveszett onnan. Régen, amikor még hétfőnként adásszünet volt az egyetlen televízióban, mindenki a rádiót hallgatta, és az egésznek volt kultúrája, ami a technikai fejlődéssel kiveszett. Azóta felnőtt egy(-két) nemzedék, és a képi kultúra nagyon megerősödött. „Meg kell találni azokat a csatornákat, amelyek elvezetnek hozzájuk, hogy tovább élhessen a műfaj” – véli.
„Először is a stand-up, vagy a szóviccekre épülő hakni műfaj nem új keletű a magyar nevettetőiparban. Már Hofi és Kabos László is fellépett ilyennel bálokon, csak akkor még figyeltek arra, hogy legyen a végén csattanó. Most miután befejezték a műsort megköszönik a közönségnek, és lemennek a színpadról” – mondta Selmeczi Tibor, kabarészerző és humorista, akinek már ezen mondatán érezni, másként vélekedik a stand-up hazai formáiról, mint Kovács András Péter. Hozzátette: ez a fajta humorizálás nagyon kedves dolog, ám csupán csak mellékterméke a kabarénak. Kovács András Péterrel szemben szerinte a kabarétréfák háttérbe szorulásért nem a szerkesztésbeli különbségek felelősek, ugyanis a kabaréban eleve a szituáció olyan, ami nevetésre készteti az embert. „A jelenlegi hanyatlást az élet minden szegmensére kiterjedő válság okozza. A társadalom válsága egyben a kultúra válsága is, amivel el is érkeztünk a Mikroszkóp Színpadhoz” – nyilatkozta, és vallja, hogy ha lezárul ez a korszak, a Mikroszkóp újjáéled és a szituációból adódó poénok is újra szárnyalni fognak. Példaként a Beugró című tv-műsort említette, amit még ebben az idősávban is sokan néznek, pedig egy négyszereplős szituációs színházi játékokon alapuló műsorról van szó, semmiképp sem stand-upról.
A Mikroszkóp Színpaddal kapcsolatban Kovács András Péter csak annyit fűzött hozzá: a legnagyobb probléma, hogy a színtere nem akkora, hogy elegendő számú nézőt befogadhasson, hogy önfenntartóvá tudna válni. Így rá van szorulva az önkormányzatok segítségére. A Rádiókabaré annyiban hasonlatos ehhez, hogy a felvételekre eladott jegyekből ugyan szert tesz némi bevételre, de jórészt állami pénzek tartják el. Egy tollvonásba kerülne a rádiónak megválni kabaréjától, de az a tény, hogy a hírek és sport után ez a leghallgatottabb műsor, nem engedi, hogy megszüntessék.
„Amíg humorra van szükség, addig kabaré is lesz!” – vázolja az egyszerű képletet Lorán Lenke színésznő, a kabaréműfaj egyik zászlóvivője. Kifejtette: van egy olyan réteg, amely nem érti a stand-upot, és hiányolja a jó kabarékat az országból, csak meg kell találni a megfelelő korosztályt.
Igény pedig lenne, főleg a jó politikai humorra. Ennek azonban előfeltétele, hogy az embernek markáns véleménye legyen a világról. Selmeczi szerint Farkasházy Tivadar rádióbeli eltávolítása óta nem volt ilyen. Szerettük volna megkérdezni magát a volt főszerkesztőt is, de Farkasházy csak annyit válaszolt, hogy már lezárta életének ezt a szakaszát, és nem kíván hozzászólni a témához.
Csak remélni tudjuk, hogy lesz valaki, aki újra megközelítheti a régi nagyokat, és magas színvonalú politikai humorral táplálja majd a magyar kabarét. Lenne miből viccet csinálni.
Stand-up? Eszik vagy isszák?
A stand-up comedy olyan szórakoztató műfaj, amelyben a humorista egyedül, leggyakrabban kellékek nélkül, közvetlenül a közönséghez szólva adja elő műsorát. Az előadó rendszerint gyors tempóban rövid, humoros történeteket mesél el, illetve vicceket vagy ún. egysoros poénokat mond el. A hallott, innen-onnan összeszedett vagy saját maga által kitalált történeteket ismerőseire-rokonaira vonatkoztatja vagy éppen magát helyezi ezekbe, mivel a személyes élmény egyes szám első személyben jobban átadható. A stand-up comedy előadásokat leggyakrabban úgynevezett comedy clubokban, bárokban, felsőoktatási intézményekben és színházakban adják elő, bár a helyszínre semmilyen megkötés nincsen.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
