Kambodzsában, 100 km-re Angkortól, a khmer birodalom 10. századi fővárosában, Koh Kerben több ország régészei jártak már, de eddig még nem sikerült olyan régészeti eredményeket elérniük, mint nemrégiben egy magyar expedíciónak. A háromtagú magyar csapat, Belényesy Károly vezetésével nemzetközileg is elismert eredményű kutatást végzett.
– Márciusban és áprilisban dolgoztunk a dzsungelben, a helyi régészeti bázison – mesélt a VH-nak az éppen 40. születésnapját ünneplő régész, akit az Indokína Társaság kért fel a munkára. – A külső körülmények nehezek voltak, de a módszerünk ugyanaz volt, mint egy itthoni ásatáson. A próbakutatások során megtalált kerámiatöredékeket, kínai porcelán darabokat feldolgoztuk, megtisztítottuk és katalogizáltuk. A napi nyolc- órás munka során fafaragványokat és három mesterséges tavat is találtunk. Nagy kaland volt a dzsungelben dolgozni: tudományos tekintetben is fantasztikus lehetőség, amit novemberben, a monszun után folytatunk.
Egy közepes város nagyságú területen, mintegy nyolcvan négyzetkilométeren, több száz szakrális épület fekszik, ezek egyikénél találtak a magyar kutatók az ezer évvel ezelőtti khmer életmódra utaló jeleket: a szisztematikus feltárás eredményeként khmer agyagedény- és reprezentatív kínai import kerámiatöredékek kerültek elő.
A kerámiák természettudományos kormeghatározását Szegeden végzik. A kutatások során táblákra vésett ókhmer és szanszkrit feliratokat is találtak. Ezek a khmer írásbeliség bizonyítékai, az írásjeleket egy francia professzor próbálja megfejteni. Mindennek azért óriási a jelentősége, mert Koh Ker régészetileg eddig még szűz terület volt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
