Ha eddig azt gondoltuk, hogy saját elménk urai vagyunk, akkor igazán nagyot tévedtünk.
A BBC honlapján publikált legfrissebb tanulmány szerint minden minket érő rezdülés befolyásolja agyunk működését. Még a Google vagy a Wikipedia is. De vajon rombolják vagy építik az intelligenciánkat? Vajon ha bepötyögünk egy olyan kérdést a Google keresősávjába, amit magunktól is meg tudtunk volna válaszolni, befolyásolhatja negatívan intelligenciaszintünket? Vagy már annak a ténye, hogy tudjuk, hogyan tegyük fel a kérdést a mindentudó csodahonlapnak is intelligenciánk magas szintjéről árulkodik?
Az ember szívesen képzeli azt, hogy intelligenciáját maga befolyásolja, és kizárólag saját gondolatai vannak hatással annak fejlődésére, vagy éppen satnyulására. A valóság azonban Tom Stafford brit kutató szerint jóval kiábrándítóbb, gyakorlatilag minden apró impulzus hatással van ránk. A pszichológusok között elterjedt nézet szerint az emberek zöme úgynevezett kognitív fösvény: gyakorlatilag vonakodunk minden mentális munkától mindaddig, amíg nem muszáj gondolkodnunk. Azt, hogy vajon mi magunk ebbe a mérhetetlenül lusta, zsugori halmazba tartozunk-e, igen könnyen eldönthetjük. Ön, kedves olvasó, választott már éttermet minden előzetes kutatás nélkül, csak amiatt, mert amikor elhaladt előtte, sokan ültek benne? Vagy ütött be már utcacímet navigációs kütyüjébe, annak ellenére, hogy pontosan tudta az odavezető utat? Amennyiben igennel felelt a feltett kérdésekre, úgy üdvözöljük a klubban!
A homo sapiens többnyire nem szívesen hagyatkozik saját memóriá jára olyan dolgokban, amiket gondolkodás nélkül is könnyen elérhet. A Wikipedia, a Google mondhatni erre játszanak rá: mennyivel egyszerűbb rákattintani ezekre az oldalakra a válaszért, ahelyett hogy órákig tartó vitába bonyolódjunk mondjuk arról, hányas méretű cipőt hordott a lábdublőrrel is rendelkező Karády Katalin. A kutatók szerint azonban nem akkora baj, hogy elménk hajlamos a rövidebb utat választani. Sőt! Az emberi faj egyik legnagyobb erősségeként tartják számon azt a képességet, hogy a saját forrásaink használata mellett más helyekről is építkezhetünk. Tehát ha azt kérdezik tőlünk, hol található elménk, ne csak a homlokunkra mutogassunk, hanem tárjuk jó szélesre karunkat, és mutassunk körbe: nekünk bizony az egész világ az elménk! Amennyiben, kedves olvasó, még mindig azon agyalna, hogy vajon hányas lábbelikben színészkedett a Halálos tavasz dívája, engedje meg, hogy mi legyünk az ön Wikipediája: Karády Katalinnak 44-es lába volt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!