Árvízi jelenetekből, s a kolontári vörösiszap-áradatról szóló filmtudósításokból is ismerős a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) ferihegyi központi raktárának készlete. Mi közelről is megszemlélhettük az életmentés kellékeit.
A különféle kisebb és óriási teljesítményű szivattyúk, áramfejlesztők, feltekert tömlők sorai mellett több nagy dobozon is látható a felirat: menekülőkámzsa. Kiszóródásos estekben ez óvja a viselője bőrét a vegyi és a radioaktív anyagoktól. Van eldobható is. Made in China. Ládaszám állnak itt a különböző por- és gázálarcok, védőszemüvegek. „Csizmás védő” olvasom több rekeszen, s persze nem rámás csizmát viselő hátvédek vannak bennük, hanem 3620 gumicsizmával egybeépített, szinte nyakig érő guminadrág. Ilyenekben mentették az embereket a vörösiszapba gázoló katasztrófavédők. A további 7000 pár gumicsizma mellett 8770 esőköpeny, termoruhák tömege sorakozik. Ha elhúzódik a szabad téri védekezés, szükség lehet rájuk. Vannak itt még felfújható és katonai sátrak is, összesen 135 darab, álcahálók, raklapszámra ásványvíz, hordozható fűtőtestek, légbefúvók és légkondicionálók, sebkötöző felszerelést tartalmazó kék mentőtáskák és rengeteg fertőtlenítő szappan.
A „fektetőanyag” részleg arányai elgondolkodtatók: az 1059 tábori ágyra – melyek között akadnak amerikai gyártmányúak is – 250 ágybetét jut, 1700 párna, 2790 takaró, 1721 hálózsák, valamint 45 ezernél több lepedő (talán a veszteségre kalkulálták az utóbbi számot?).
Egy másik épületben az árvízi védekezés fogyóeszközeit stószolták fel a padlótól a plafonig: 28,5 ezer fáklyát, 250 ezer homokzsákot, 4000 utászlapátot, 343 „rendes” lapátot, 200 csákányt, 142 reflektort, 125 kábeldobos hosszabbítót. De van itt 7 homoktöltő berendezés is – tudják, amivel gátszakadáskor gyorsan elkészülnek az óriási homokzsákok.
Meglepetés is akad a bázison. A faanyagot például dúcoláshoz tartják raktáron. A légkalapácsokra, szondákra, vágó és bontó eszközökre épület leomlásakor vagy földerengéskor lehet szükség. A Pilis-mentőcsoport egy hete gyakorlatozott ezekkel. S van itt két kompletten felszerelt, bármikor kitelepíthető elsősegély-konténer és egy úszó mentőház. Ha egy tó közepére telepítik, akkor a helikopteres mentést gyakorolhatják a segítségével. Van még 14 mentőhajójuk – gyorsjáratú, katamarán és rohamcsónak is akad közöttük –, továbbá 16 alumíniumladikjuk. Azért alumínium, mert a felfújható gumicsónakot kilyukaszthatná az árvízi uszadék.
Dr. Demény Ádám tűzoltó alezredes, az OKF Gazdasági Ellátó Központ igazgatója elárulja: ez a katasztrófavédelmi raktár csak az egyik a féltucatnyiból, s főleg arra szolgál, hogy ha a többiből kifogy a készlet, akkor a ferihegyi – központi helyzetű – bázison állomásozó járműveikkel 2-3 óra alatt elvihessék az utánpótlást a katasztrófa helyszínére.
S ha ne adj’ isten atomkatasztrófa történne? Arra ez a készlet kevés lenne. De a Pakshoz közeli, a veszprémi és az Ajka melletti raktáruk készlete is „jelentős”. A jódtablettákat szükség esetén a Paks környéki raktárakból osztják szét, az ország lakosságának katasztrófa-egészségügyi ellátásához szükséges állami céltartalékokat pedig az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet tárolja.
Csak szükség ne legyen az ilyen raktárakból semmire! Kivéve persze a gyakorlatozást. Illetve: ha már minden „kellék” itt van hozzá, miért ne készülhetne el az első egész estés magyar katasztrófafilm…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
