Bár drámai csúcspontra nem jutunk el, végig kellemes bizsergést okoz a vibrátor feltalálásáról szóló kosztümös komédia, a Hisztéria.
A női szexualitás titkait bájos humorral tárja fel, de viktoriánus történelemleckének kissé közhelyes a valós eseményeken alapuló romantikus angol vígjáték. A pompás ruhák, ékszerek és hajköltemények pedig olykor elhomályosítják a színészi alakításokat.
Az 1880-as években, mikor még tudományos meggyőződés volt, hogy az orgazmus nem más, mint a méh görcsös összehúzódása, valamint hogy a nő képtelen bármiféle örömérzetre a férfi behatolása nélkül, és fél London a hisztéria különös kórjától szenvedett, egy tekintélyes idős orvos, a női betegségek doktora (Jonathan Pryce) forradalmi módszert alkalmazott pácienseinél. Roppant szakszerű – nekünk persze megmosolyogtató – terápiája, a „vulvamasszázs” olyan sikeresnek bizonyult, hogy az előkelő asszonyságok egymás szoknyáját taposták praxisában, és fel kellett vennie még egy segédet is, az ambiciózus fiatal orvost, dr. Granville-t (Hugh Dancy). A legmókásabb jelenetek, mikor a kis függönnyel diszkréten eltakart nagyságos asszonyok a gyógykezelés mámoros perceiben a Traviatából áriáznak vagy a rókavadászat jelzéseit kiáltozzák. Majd megkönnyebbülten számolnak be róla, hogy végre elmúlt idegességük, levertségük, még az illetlen gondolatok is.
Mint a nagy felfedezéseknél általában, a megvilágosodást egy válsághelyzet (a segéd idült ínhüvelygyulladása) és egy szerencsés véletlen hozza el: dr. Granville hobbi-feltaláló barátja (Rupert Everett) segítségével egy motorizált portörlőből óriási találmányt alkotott, mely a mai napig a legelterjedtebb szexuális segédeszköz a világon. Az elektro-mechanikus masszázsgép, mai nevén a vibrátor sokat tett az önkielégítés tabujának feloldásáért és leszámolt a hisztéria áldiagnózisával is. Egy készülék azonban nem helyettesítheti az intimitást, az érzelmi kötődésből és kölcsönös vonzalomból táplálkozó, harmonikus nemi életet. A film erre már nem tér ki, beérik annyival, hogy a férfiak szégyellhetik magukat, amiért képtelenek kielégíteni asszonyaikat, a nők pedig némi kárpótláshoz és vigaszhoz juthatnak az „önkiszolgáló” eszköz által.
A találmány születésével párhuzamosan bontakozik ki a női egyenjogúság ekkoriban már feltartóztathatatlanul terjedő eszméje, melyet az idős doktor egyik lánya (Maggie Gyllenhaal) képvisel. Gyllenhaal a film legjobb alakítását nyújtja, mint a tüzes tekintetű, önérzetes, olykor kissé túl impulzív szüfrazsett. Bár nincs túlzottan kiélezve a választás, dr. Granville-nek döntenie kell a kényelmes kispolgári középszerűség és a kockázatosabb, de jóval kecsegtetőbb haladó szellemiség, vagyis mentora két lánya között. A fiatal Hugh Grantre hajazóan ügyefogyott amorózót játszó Hugh Dancy sármja ugyan nem veri ki a biztosítékot – ellentétben a generátor hajtotta masszázsgéppel –, de csókjaiból sejthető, bárkit is válasszon, annak még egy jó ideig legalább is nem lesz szüksége mankóra.
(Forgalmazza a Budapest Film)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!