Húsvét a feltámadás ünnepe, a fogalom azonban nem csak a kereszténységhez kötődik. Két harvardi tudós, egy katolikus teológus és egy zsidó tudományokkal foglalkozó professzor azt állítja, sokan és sokféleképp értik félre a feltámadást, még a hívők is.
Kevin J. Madigan és Jon D. Levenson Feltámadás című közös könyvükben cáfolják, hogy a feltámadás fogalma kizárólag a kereszténységhez kötődne. Ugyanilyen fontos szerepe van a zsidó vallásban is, mi több, mélyebben gyökerezik benne, mint ahogy ma gondoljuk. A keresztények megváltásba vetett hite hasonlatos a zsidó nép vágyához, hogy felszabaduljanak minden elnyomás alól és létrehozzák Izraelt. A keresztény húsvét nagyjából egybe is esik az egyiptomi rabságból való szabadulás ünnepével, a pészachhal.
„A feltámadás nem azt jelenti, hogy az élet győzedelmeskedik a halál felett, sem azt, hogy halálunk után a mennyországba juthatunk” – idézi a szerzőket a New York Times. A Biblia legrégebbi szövegeiben még nincs is szó a mennyországról. A későbbi magyarázatok szerint is ez csupán egy átmeneti állomás, élet az élet után, és az igazi feltámadás majd innen következik. Továbbá ez nem csak a hívőkre vonatkozik és nem is személyes kiváltság, hiszen a Biblia nem ismeri a mai értelemben vett individualizmust. A próféciák szerint a végítélet napján minden, a Földön valaha élt ember új életre kel, még azok is egyesülnek Istennel, akik életükben eltávolodtak tőle. Jézus feltámadásáról elsőként Pál apostol írt, ő már a keresztény vallás legfontosabb eszméjének tartotta.
A keresztény gondolkodók és a hívők véleménye megoszlik abban, vajon a feltámadást allegorikusan, csak a lélek vagy ténylegesen a fizikai test feltámadásaként kell érteni. Előbbi vélekedés a már Platón által is vallott dualizmusban gyökerezik (de a keleti vallásokban szintén felbukkan), hogy a test a lélektől független, önálló lehet. Dante Isteni színjátéka is lelkekről szól, kiknek teste a földben maradt. Az Evangéliumok ezzel szemben azt üzenik, a feltámadás a testre is értendő, hiszen Jézus sem alaktalan szellemként, hanem testben jelent meg újra tanítványai előtt. Míg kereszthalála történelmi tény, feltámadása a mai materialista, tudományközpontú világképpel a legnehezebben összeegyeztethető eszme.
Ám a hívők szerint, ha Isten meg tudta teremteni az univerzumot, akár meg is változtathatja annak természeti törvényeit. A hit pedig belső tapasztalás, nincs szüksége sem érzéki, sem logikai igazolásokra. De választ adhat az öröklét utáni alapvető vágyakozásunkra és a haláltól mint megsemmisüléstől való félelmünkre is.
Stációturisták
Akár 125 ezren is elzarándokolhatnak a nagyhéten és húsvétkor Jeruzsálembe, hogy végigjárják az utat, amelyen Jézus cipelte a keresztet. Ugyan a mai Via Dolorosa ajándékboltok és standok útvesztőjén át vezet, s különböző állomásainál gyakran elmondják, hogy ez a hely nagy valószínűséggel csak az eredeti stáció közelében van, de a történészek és a város vezetése gondoskodik arról, hogy a zarándokok élménye teljes legyen. A legnépszeűbb az első és második stáció, ahol Jézus Pontius Pilátussal találkozott (bár egyesek szerint a helytartó a városnak egy teljesen más részén hozta meg az ítéletet), a harmadik, hetedik és kilencedik stáció, ahol Krisztus a földre esett (az esések számáról, illetve arról, hogy valóban elesett-e vagy ez csak szimbolikus jelentőségű, máig vitáznak), a negyedik stációnál pedig az édesanyjával találkozott, ezt az Újtestamentum nem is említi. A kételyek ellenére az Izraeli Turisztikai Minisztérium szerint áprilisban összesen 300 ezer ember érkezik, hogy Jeruzsálemben ünnepeljen, ami a tavalyi adatokhoz képest ötszázalékos növekedés.
Sz. Á.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
