Mondatkísértet járta be újra a kulturális sajtót: „az opera halott”. Vajon feltámasztható-e, avagy csak tetszhalott állapotban leledzik? Ki lehel belé életet? S kinek kellenek majd a népoperák?
Az új igazgató szerint, ha nem történik valami az ügyben, hogy kortárs népoperák szülessenek, akkor az opera múzeummá dermed és rétegműfajjá válik. – Mozart, Verdi, Puccini sem ezt akarná. Szerintem csak elhatározás kérdése, hogy a zeneszerzők olyan komoly, zenei igénnyel megírt, népszerű műveket hozzanak létre mai hangszerekkel, akár szintetizátorral, basszus gitárral, amelyek széles tömegekhez eljutnak. Verdit a péklegények fütyürészték, tehát a műfajnak széles népszerűsége volt. Jó lenne, ha a kortárs zeneszerzők mernének olyat alkotni, ami a mai füleknek kedves és érthető. A zene iránti igény ma is megvan – nyilatkozta Kesselyák.
Ahogyan most a Harry Potter-könyvek és -filmek újabb részeit leste rajongva a közönség, a századelőn Puccini és Verdi műveit várták ekkora izgalommal. Az opera életteli műfaj, Kesselyák szerint nem lehet azt a 20-50 darabot játszani, ami a repertoárban van évszázadok óta. – Muszáj megújulni, élővé kell tenni, hogy ne kopjon a közönség. Opera lehet például Chaplin filmjeinek zenéje vagy a Bernstein-féle West Side Story, ami kétszáz év múlva az operakultúra gyöngyszemévé válhat – vázolta elgondolásait a fesztiváligazgató.
– Valóban sok a konfliktus és kevés a pénz a műfajban és általában a hazai operaéletben, de sokan szeretjük és ez a lényeg – mondta lapunknak Bátor Tamás, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál volt igazgatója. – A nehéz gazdasági helyzet ellenére is például a gyermek opera-előadásokat mindig megtartottuk, azon nem spóroltunk és óriási érdeklődéssel, sikerrel mentek a gyermekdarabok. Az opera célja a szórakoztatás, hogy élményt adjon és kikapcsoljon a hétköznapokból.
Bátor Tamás szerint világszerte betölti ezt a küldetését a műfaj, sőt újabb operaházak nyílnak és egyre több operafesztivált rendeznek Európában, főleg Németországban és Ausztriában, amelyre százezrek látogatnak el. – Nem gondolom, hogy temetni kell a műfajt, van igény a magas kultúrára – erősítette meg. A hazai helyzetet értékelve a látogatók csökkenő számát inkább a gazdasági nehézségekre vezeti vissza a szakember. – Nálunk ennek a sokszínű, komplex művészeti társulásnak a szinten tartása lenne a feladat. Számos újítás van a színpadra állítások tekintetében: Juronics, Kovalik, Szikora,Vidnyánszky, Kerényi, Anker stb. darabjai sokszínűek, élvezhetőek, ahogyan Kesselyák Gergely Szerelmi bájitala vagy Rigolettója is. Ötletes rendezés által egy Trubadúr vagy egy Don Giovanni is tud újat mondani, még akkor is, ha több száz éve íródtak. Egy a fontos: a gyökerek megmaradjanak.
Marton Éva világhírű operaénekesnő, a Zeneakadémia énektanszékének vezetője szerint a 400 éve jelen lévő műfaj életében nem újdonság, ha valaki(k) halottnak nevezi(k). – Hallható, élvezhető új darabok kellenek, de sajnos sok szerző csak magának ír műveket. Nem papolni kellene, hanem cselekedni: stúdiókat létrehozni, fesztiválokat rendezni a fiataloknak, meghívni külföldi diákokat, lehetőségeket teremteni számukra és rendezni a fizetéseket. A tradicionális előadásokra épp úgy szükség van, mint a modernekre.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház vezetője kortünetnek tartja azt, amit Kesselyák mondott. – Sőt, tünetegyüttes. Része ennek a klasszikus zene eszméletvesztése, amely közönségvesztéshez vezetett, a kortárs operairodalom nem találja talaját, ritkán születik korszakos mű, pláne ritkán közönségsikerű. Ezen felül az interpretációs viták, az óhatatlan múzeumjelleg és az extrém sporttá lett alternatív színházi miliő szélsőségei között sem egyszerű hajózni. Gergő az operát félti, miként mi is. Biztos vagyok benne, hogy a műfaj legfeljebb tetszhalott, s hogy együtt vagy külön-külön, de mindannyian jó szakmai standardok mentén teszünk érte.
Hamarosan elérhető lesz a Budapesti Fesztiválzenekar új honlapja a www.bfz.hu címen. Itt folyamatosan láthatók-hallhatók lesznek a zenekar budapesti koncertjei és próbái.
Kesselyák Gergely meghívásos pályázaton nyerte el a miskolci operafesztivál vezetését, elődje, Bátor Tamás megbízatása augusztusban lejárt. Kesselyák alapította 1997-ben a Miskolci Nemzeti Színház operatagozatát, ahol 2000-ig zenei igazgató volt. Müller Péter Sziámival együtt ő hozta létre 2001-ben az operafesztivált, amelynek zenei igazgatója volt 2003-ig. A Miskolci Nemzetközi Operafesztiválra mai zeneszerzőktől várnak kortárs népoperákat egy operaírói nemzetközi verseny keretében. Kesselyák bizakodó: „Az új népopera kezdeményezés lehet, hogy nem mindenkinek tetszik majd, de azt remélem, mozgalom is alakul belőle. A hiányt ki kell tölteni.”
Maradhatnak múzeumnak!
Modern operát nem lehet hagyományos operaházakban bemutatni – állította a francia zeneszerző és karmester Pierre Boulez a német Der Spiegel magazinnak adott 1967-es interjújában. Az operaházak bár külsőleg lehetnek újak, modernek, belül igencsak régimódiak. Olyan operaházban, melyben javarészt a klasszikus repertoárt – Mozartot, Verdit, Wagnert – játsszák, csak nehézkesen lehet bármi újat bemutatni, ráadásul ez nem volna hiteles. Ezért a legelegánsabb, egyben a legdrágább megoldás az operaházak levegőbe röpítése lenne, majd kis kísérleti műhelyek létrehozása az új művek számára. Ezt a látszólag őrült elképzelést a színházak már réges-rég megvalósították – fejtette ki Boulez. Egy kis színpadon nyugodtan lehetne kockáztatni, nem terhelné a művészeket az elvárás, hogy sikeres, népszerű előadásokat hozzanak létre. A nagy operaházak pedig tovább működhetnének – múzeumként.
(B. O.)
Metál és opera
A kemény fémzene és az ária is jól megfért eddig a miskolci rendezvényen. 2007-ben a svéd Therion kórussal és nagyzenekarral kísért opera-rock koncertje, 2008-ban a holland Epica szimfonikus show-ja, 2010-ben a finn Tarja Turunen (ex-Nightwish) emlékezetes fellépése bizonyította a két zenei ágazat ötvözhetőségét, népszerűségét.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
