A kézcsók egyre ritkább Magyarországon, ahhoz képest, hogy verbálisan milyen gyakran jelentkezik. A rendszerváltást követően újjászülető bálokon ismét megjelent ez a fajta gesztus.
A katolikus hierarchiában az érseket, püspököket köszöntik kézcsókkal, de ez valójában gyűrűcsók, az egyházi funkció szimbólumát, a halászgyűrűt csókolják meg.
A kézcsók valószínűleg a spanyol királyi udvarból került át Mária Terézia uralkodásának idején a bécsi Habsburg udvarba. Magyarországon a tényleges gesztus mellett a verbális formája is elterjedt. 1764-ben, a pozsonyi országgyűlésen előbb illő szavakkal üdvözölték Mária Teréziát, majd a kezét is megcsókolták. Ettől kezdve vált gyakorivá a szokás.
Az üdvözlési módból aztán szóbeli köszönés lett. Számos változata ismert, a gyerekek is gyakran használják. Más nyelvekben is jelen van, sőt, újabb variációi is kialakulnak.
A köszönési formákhoz számos magatartásszabály is kapcsolódik. A kézcsóknál például az ajak nem érinti a kézfejet. A kézfogásnál nem mindegy, mikor, ki nyújt először kezet, a puszinál, hogy kettőt vagy hármat adunk. Ezekről a fura etikai előírásokról, a kézfogás eredetéről a következő számban olvashatnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
