Ki lazsál itt? – Két éve áll a filmgyártás

A filmes támogatások elosztásáért korábban felelős Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) tavalyi megszűnéséig ötmilliárd forintos banki tartozást és másfél milliárd behajthatatlan kinnlevőséget halmozott fel. A „helyére” hozta létre a kormányzat 2011 májusában a Magyar Nemzeti Filmalapot (MNF), központi filmelosztó és támogató állami szervezetként, számláján 13 milliárd forinttal. A filmesek 2006–2010 között az MMKA felé 1,57 milliárd forint tartozást „gyártottak” úgy, hogy a közalapítvány több mint 220 alkalommal nyújtott visszatérítendő támogatást, amiből összesen tízet fizettek vissza. A banki hiteleket a filmesek vették fel a produkciók előfinanszírozására, az MMKA pedig vállalta a kölcsön törlesztését, ami gyakran elmaradt. Erről a 2011-ben a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztosnak kinevezett Andrew G. Vajna a Screendaily című brit lap január 28-i számában azt nyilatkozta: „Sajnos, amit Tarr és haverjai leromboltak, azt az én felelősségem újjáépíteni – és igazán jól csináljuk.”

A Magyar Nemzeti Filmalap forgatókönyv-fejlesztési, gyártáselőkészítési és filmgyártási pályázatokat hirdetett meg. Az összes pályamű egy független, 10- 15 fős előolvasói csapathoz kerül, amelynek tagjai rendezők, forgatókönyvírók, dramaturgok. Ők szerző és cím nélkül kapják meg a beérkezett írásokat, és szakvéleményt írnak róluk, amit a pályázó meg is kap. Az előolvasók nem döntenek a forgatókönyvek támogatásáról. Ez az Andrew G. Vajna, Havas Ágnes, Miskolczi Péter producerek, Divinyi Réka forgatókönyvíró és Kovács András Bálint egyetemi tanár alkotta ötfős döntőbizottság feladata. A forgatókönyv-fejlesztési támogatásban részesültek egy szintén ötfős, úgynevezett fejlesztési csoporthoz kerülnek, amelynek tagjai forgatókönyvírók és dramaturgok. A fejlesztési csoport elemzi a forgatókönyvet, javaslatokat tesz a fejlesztés irányára, tehát szolgáltatást nyújtanak, amelyet a pályázó tetszése szerint igénybe vehet, de nem kötelező a tanácsok megfogadása. A fejlesztési csoport tagjai közül egy szakember konzulensként dolgozik az adott forgatókönyvíróval, ők találkozhatnak gyakrabban is, a pályázó igényeitől függően. Egyetlen elvárás van: hogy fejlődjön a szkript.

Az elmúlt két évben eddig beérkezett több mint kétszáz pályázatból hetvennek ítéltek támogatást, eddig összesen hat film készült el, de bemutatója még egyiknek sem volt. 2013 folyamán számíthatunk A nagy füzet (Szász János), a Liza, a rókatündér (Ujj-Mészáros Károly), az Isteni műszak (Bodzsár Márk), a Viharsarok (Császi Ádám) és két dokumentumfilm (Szerelem patak; Overdose) premierjére. Tehát moziforgalmazásra szánt, egész estés dokumentumfilm is pályázhat a Filmalapnál.

A szakmában nagy felháborodást keltett az utolsó vágás felülbírálatának joga és az alternatív vágás (amikor ők is megcsinálják és letesztelik a maguk verzióját) csak abban az esetben alkalmazható, ha a Filmalap többlettámogatásban (150 millió forint felett) részesít egy filmet, ekkor ugyanis társproducerré válik az intézmény.

Pusztai Ferenc producer az előző, MMKA-s rendszerben és a mostaniban is aktívan részt vesz, akkor is, most is utasították el támogatási kérelmét, ahogyan állami támogatást is kapott mindkét szervezettől. Eddigi tapasztalatai szerint a Filmalap rendszere jobban működik: eredményesebb a finanszírozás és a napi munka. „Hogy a magyar kultúrát melyik szolgálja jobban, azt nem lehet még tudni, majd ha láttunk 8-10 kész alkotást, a közönség reakcióit, a nemzetközi véleményeket, majd akkor lehet korrekt módon megítélni” – mondta lapunknak Pusztai.

Az elmúlt két évben Pusztai cége, a KMH Film négy forgatókönyvre kapott összesen kb. 9,6 millió forintot. A Farm Bt. című szkriptjüket elutasították. A támogatottak közül az egyik alkotás már forog (Utóélet), Gigor Attila filmje koprodukcióban készül majd, Nagypál Orsi első filmjének forgatókönyv-fejlesztése éppen most zárult le, Pálfi Györgyé pedig még fejlesztés alatt áll. A producer tavaly is és az MMKA idejében is készített állami támogatás nélkül filmeket, igaz, a mostani gazdasági helyzetben nehezebb magántámogatókat találni. Arra a felvetésre, hogy az elmúlt két évben miért csak négy nagyjátékfilm készült el, Pusztai azt mondta: a film eleve időigényes műfaj, két-három évbe is beletelhet a megvalósulása. „Van olyan nagy nevű rendező, aki már 2006-ban támogatást kapott forgatókönyvére, de csak 2010-re készült el a filmje. Az Utóélet című mozinkat 2014 első felében tudjuk bemutatni, pedig már tavaly januárban támogatták a forgatókönyvet, nem is lazsálunk, egyszerűen ennyi idő szükséges.” Cserhalmi Sára Drága besúgott barátaim című nagy sikerű filmjére Pusztaiék nem kaptak a Filmalaptól támogatást, így az I’M film, egy autómárka és egy italos cég támogatásával, valamint a német koproducer segítségével készült el, illetve két produkciós ház is tett bele pénzt, a stáb nagy része pedig alacsony javadalmazásával járult hozzá.

Ujj-Mészáros Károly elsőfilmes rendező volt egyike azoknak, akit a Filmalap támogatásban részesített, összesen 205 millió forintot kapott a Liza, a rókatündér című filmjére. „Hegedűs Bálinttal együtt írtuk a forgatókönyvet, jártunk több forgatókönyv-fejlesztési kurzuson külföldön, így elmondható, hogy volt némi tapasztalatom a forgatókönyv-fejlesztéssel kapcsolatosan, mielőtt a Filmalaphoz mentünk. Azok közé tartozom, akiknek pozitív élmény volt a Filmalappal együtt dolgozni, de persze ismerek olyanokat, akik nem osztják ezt a véleményt. Esetünkben egy ötórás beszélgetés alatt mondták el a forgatókönyv-fejlesztő csapat tagjai a véleményüket, javaslataikat, szerintük min kellene változtatni. Ennek alapján a forgatókönyvbe bekerült egy-két erős, újragondolt jelenet és néhány dramaturgiai változtatás. Az elhangzottak nem kötelező érvényű módosítások, vagy utasítások voltak.”

A Liza, a rókatündér előreláthatólag novemberben kerül a moziba, összköltségvetése 405 millió forint volt, több magyar és egy svéd koproducer szállt be a munkába.

A vázolt pozitív tapasztalatok ellenére a magyar filmes szakma jó része mégis elutasító a Filmalap rendszerével, egy centralizált, egyablakos, politikai és nem szakmai csoportosulásnak tartják, ezért számos neves alkotó nem is pályázik. Tarr Béla, a Magyar Filmművész Szövetség elnöke nem tartja legitimnek azt a Filmalapot, amelyet nem a szakma választott. Báron György filmesztéta, a FIPRESCI (Nemzetközi Filmkritikus Szövetség) hazai képviselője a jelenlegi filmes rendszert a támogatás minimuma és a beleszólás maximumaként jellemezte és „unortodox állatnak” nevezte az Élet és Irodalomban múlt héten megjelent írásában. „Az MNF több közpénzt kap, mint az évi 20-25 filmet produkáló MMKA, ám ebből fennállása óta egyetlen magyar játékfilmet sem sikerült a mozibemutatóig eljuttatnia” – sorolja érveit Báron, hozzátéve, a nyilvános adatok, támogatási összegek alapján, számítása szerint hiányzik hatmilliárd forint, amivel nem tudni, mit csinált a Filmalap. A szakember azt írja: a szervezet többségében apró összegeket csepegtet, amivel folyamatosan magához köti az alkotókat, s a gyártás, valamint a kreatív alkotótevékenység fölött totális kontrollt gyakorol, ezzel megszüntetve a filmes fellendülés motorját, a produceri felelősséget.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!