Miért szavazták le a Toldit? - Interjú a Filmalap vezérigazgatójával

– Múlt héten mutatták be az elmúlt 3 év magyar filmtermését az első Magyar Filmhéten. Elégedettek a 20 ezer látogatóval?

– Előbb kell elkezdeni a kampányt, több területről kell a közönséget szervezni, nem figyeltünk kellőképpen oda, hogy a kommunikációs és filmes képzések hallgatóinak legyen külön közönségszervezője. Mindennél lehet mindig jobb. Úgy érzem, jól sikerült, rengetegen jöttek a szakmából is.

– Emlékszik még az első találkozóra Andy Vajnával?

– Ezt a Filmhét kapcsán meséljem el? 1988 telén ismerkedtem meg vele. Az Intervideónál dolgoztam, VHS-kazettákat forgalmaztunk, és Vajna megkereste a céget, hogy működjünk együtt.

– Tartották a kapcsolatot?

– Voltak szünetek. Például, amikor az HBO-hoz kerültem műsorigazgatónak. Az 1990-es évek végén újra találkoztunk. Az országos televíziós frekvenciákra lehetett beadni pályázatokat, s mindketten az Írisz Tv konzorciumával próbálkoztunk. Andy 2010 decemberében kérdezte meg, tudnék-e a tanácsadója lenni.

– Gondolkodott, mielőtt igent mondott?

– Egyből igent mondtam. Baráti kapcsolatot is ápoltunk, ha ő kér valamire, annak értelme van.

– Milyen víziója volt Vajnának a magyar film megújításáról?

– Nem csak kormánybiztosi tevékenységet, de a Filmalapot is a legátláthatóbb módon és legnyitottabban akarta működtetni. A filmek terén az amerikai modellt, a műfaji filmeket pártolta, a közönségnek szólókat, de szükség van a szerzői, a művészfilmekre is. A lényeg: mindkettő eljusson a fesztiválokra is és a moziközönséghez is.

– Mennyi valósult eddig meg a tervekből?

– Centivel, mérleggel nem mérem. A nagy füzet és a Fehér Isten telt házzal ment a filmhéten, mindkettő rangos, nemzetközi elismerésekben részesült.

– Zavarja, hogy sokan nemcsak elosztó, hanem megosztó szervezetnek tartják a Filmalapot, amely antidemokratikusan, szakmai konszenzus nélkül jött létre?

– Azt, hogy antidemokratikus, kikérem magamnak és határozottan visszautasítom, egyébként nekem még senki nem mondott ilyet a szemembe.

– Ön szerint Vajna személyét, az új rendszert fogadták el azok, akik boldogan pályáznak, illetve, akik ellenkeznek, azoknak Vajnával van bajuk és a Filmalap szabályaival?

– Erről a filmeseket kell megkérdezni. Én azt látom, hogy naponta 1-2 pályázat érkezik be. A filmesek értékelik, hogy folyamatos a pályáztatás, szeretik, hogy kéthetente döntünk, értékelik, hogy több a pénz. Van min javítani, a visszajelzések alapján folyamatosan alakítjuk támogatási szabályzatunkat. A filmszakmai adókedvezmény 20 helyett már 25 százalék. Eddig 90 százalékig lehetett támogatni a magyar filmeket, ez most már elérheti a 100 százalékot. Nincs visszatérítendő támogatás, a filmek után bevételrészesedés jár a Filmalapnak, amit nem zsebre teszünk, hanem a támogatási keretösszeget növeljük. A Coming outból például már 25 millió forint jött vissza.

– Hányszor alkalmazta a Filmalap a sokat kritizált utolsó vágás jogát?

– Az utolsó vágás elfogadási joga a helyes kifejezés, és ez csupán misztérium. Valójában tesztvetítést csinálunk, pont azért, hogy ne mi mondjuk meg, mi a jó vagy a rossz. A közönség, egy reprezentatív minta ad választ specifikus kérdésekre. Például: mennyire tetszett, ajánlaná-e a barátjának? A tesztvetítést az alkotókkal együtt kiértékeljük, így akár át is vághatják a filmet vagy új jelenetet forgathatnak.

– Akkor nincs olyan, hogy Andy Vajna leül, és azt mondja egy kész filmre, hogy ezt így vagy úgy kell átalakítani?

– Eleve nincs olyan, hogy Andy Vajna egyedül leül. Öten ülünk le, a döntőbizottság tagjai, és mindenkinek egy szavazata van. Az ön által említett eset még nem történt meg, és nem is fog. Mi ugyanis az első pillanattól kezdve segítjük a filmkészítést. Éppen ezt hiányolták korábban az alkotók. Most itt vagyunk, javaslatokat teszünk. Amiket megfogadnak vagy nem.

– Épp ez az: sokan nem merik nem elfogadni, mert félnek, elesnek a támogatástól.

– Miért félnek? A támogatási összeget külön részenként kapják, a forgatókönyv-fejlesztésre, gyártásra stb. Amit egyszer már megkaptak, gondolja, hogy visszavesszük? Közös az érdekünk, ezt kellene felfogni.

– Múlt héten Pálfi György Toldijának elutasítása miatt azonnal felállt a döntőbizottság egyik tagja, Miskolczi Péter, ő ugyanis bizalmat szavazott a filmnek és a rendezőnek. Divinyi Réka, egy másik tag szintén kilép, igaz, ő más ok miatt. Hogyan pótolják őket?

– Miskolczi Péter december 31-ig ellátja a produkciós igazgatói feladatát. Ő egyébként Pálfi György producere volt legalább három filmjében. A döntőbizottság tartalék tagja Medveczky Balázs, az MTVA vezérigazgatója, ő veszi át a helyét ideiglenesen. Divinyi Réka valamikor a jövő év elején lép ki, mert forgatókönyvet akar írni, ezt pedig döntőbizottsági tagként, igazgatóként nem teheti. Még nem tudjuk, ki lép az ő helyére, gondolkodunk.

– A Filmalap – indoklása szerint – nem látta biztosítva a 2,5 milliárd forintos költségvetésű Toldit Pálfi György rendezésében. Szükség van egyáltalán ekkora költségvetésű magyar filmre?

– Ezt feltétlenül kérdezze meg a filmszakmától és a közönségtől. Mi úgy gondoltuk, hogy a Toldi erős forgatókönyv, Pálfi pedig jó rendező. 2013 májusában 1,3 milliárdos filmtervére 900 milliót megítéltünk. Mivel nagyszabású, történelmi, harci jelenetekkel tarkított, akciókalandfilmről van szó, kértük, nézzék át újra, mert alacsonynak véltük a költségvetést: 2,5 milliárdos tervvel tértek vissza. Ezt át kellett gondolnunk. Nekünk két szempontunk van ugyanis: a kormány felé elszámolni az államtól kapott pénzzel és jó filmeket gyártani a nézőknek. Javaslatokat tettünk, segítséget adtunk, de minden ilyen lépésünket Pálfi György mint öntörvényű művész úgy vett, hogy beleavatkozunk az önállóságába, az alkotói szabadságába.

– Ennek ellenére Pálfi minden filmalapos „kérést” teljesített. És ha jól tudom, 1,6 milliárdot meg is szavaztak a filmnek.

– Rosszul tudja.

– Kicsit zavarba kerültem az idősíkokkal is, ugyanis Andy Vajna október 13-án és 15-én is azt nyilatkozta, hogy reméli, lesz Toldi. Közben 14-én már megszületett a döntés: a Toldi 2:3 arányban elbukott.

– Október 14-én volt egy soron kívüli döntőbizottsági beszélgetés, amely után leszavaztuk a filmet, mert nincs garancia arra, hogy a közönség olyan tömegben váltana jegyet erre a filmre, amilyen kellene egy ekkora költségvetésű filmnél. Felmerült olyan terv, hogy más rendező megcsinálhatná, de ezt is leszavaztuk. Egyelőre tehát nem lesz Toldi, ha csak valaki más be nem ad újra egy ilyen filmtervet.

– A producerek és a rendezők a forgalmazást említik a legnagyobb problémának. Mit kezd ezzel a szegmenssel a Filmalap?

– A filmforgalmazó cégek azért foglalkoznak egy filmmel, mert fantáziát, üzletet látnak benne. Mi ahhoz nyújtunk segítséget, hogy a magyar filmeknek nagyobb nézettsége legyen. A producerek marketingre is pályázhatnak, ám ezzel eddig csak a Swing producere élt. El is nyert 25 millió forintot.

– A másik probléma, hogy kevés a mozi és drága a jegyár.

– A marketinggel sokat fogunk foglalkozni, a Filmalap által támogatott filmek például tévéreklámidőt kapnak a televíziókban, egy filmre mintegy 25 millió forint értékben.

– Ettől még nem mennek többen moziba.

– Akkor megismétlem: mi filmtámogatók vagyunk, nem forgalmazók, a jegyár pedig forgalmazási kérdés. A filmhéten 610 forint volt a jegyár, sok vetítésen telt ház is volt a jó idő ellenére. Multiplex azért minden nagyobb városban van, és sok helyen léteznek kisebb mozik is.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!