Rendhagyó kiállítással rukkolt elő a Colored Effects nevű graffitiformáció Budapesten. A From The Ground Up elnevezésű eseményen egy elhagyatott gyárépület falaira festett monumentális alkotásaikat és vászonfestményeiket tekinthették meg az érdeklődők. De mi is a graffiti? Falfirka vagy műalkotás? Miért születik? Polgárpukkasztásból vagy művészi indíttatásból?

Hontalan betonfreskók

- – Kép 1/4

Magyarországon a graffitiről a lakosság zömének továbbra is a rongálás, a közterületek elcsúfítása jut eszébe. A graffitit tehát még mindig nem sikerült beemelni a kortárs képzőművészeti kánonba. Ez azonban számos, a graffitisektől független tényezőn múlik. „A magyarországi képzőművészeti intézmények egyáltalán nem érdeklődnek a graffiti művészete iránt” – meséli lapunknak a Colored Effects egyik alapító tagja. „Eddig egyetlen, árveréssel összekötött kiállítás valósult meg itthon a B55 Galériában. Ha van más kiállítás, akkor azt többnyire a graffitisek, illetve a köreikben mozgók szervezik. A múlt szombaton tartott rendezvényünkkel azt igyekeztük bemutatni, hogy a graffitik milyen módon reagálnak eredeti, utcai környezetükre, vagy jelen esetben egy gyárépület fala hogyan ad lehetőséget monumentális al­­ko­­tások megfestésére.”

A művész szerint ez azonban nem azt jelenti, hogy egy graffiti nem működik egy kiállítóterem konvencionális tereiben.

A londoni, madridi vagy éppen amszterdami galériáknak állandó vendégei a nevesebb graffiti­csoportok is. Két éve például a brit főváros egyik kiállítóterében francia graffitisek, a Da Mental Vaporz mutatkozott be, vásznaik később pedig egyenként három–hétezer fontért (kb. 1–3 millió forint) keltek el. „Magyarországon hivatalosan két, le­­gálisan festhető fal van, egy a Fi­­la­to­ri­gátnál, a HÉV vonalán, a másik pedig egy egri aluljáróban. A graffitisek így az ut­­cákról is ki vannak szorítva, szinte kutatni kell azokat a falakat, ahova – viszonylagos nyugalomban – lehet festeni. Mi is így találtunk rá erre a gyárépületre. Tél óta készítjük graffitijeinket, mostanra gyűlt össze belőlük egy kiállításnyi. Ezek mellé vittük ki kisebb méretű vásznain­-kat is.”

A graffitizés azonban igencsak drága szenvedély. Egy flakon spray, amit graf­fitis szakzsargonnal kannának hívnak, 1000-1200 forintba kerül. Ebből két négy­­zetméternyi terület megfestésére futja. A falak minőségétől függően disz­perzitre, egyéb festékekre is szükség van. „A mi csapatunk – a kiállítások mellett – kizárólag megrendeléseket vállal, így az ezek után megmaradt anyagokból el tudjuk készíteni saját alkotásainkat is.”

Ám a magyarországi piac meglehetősen gyatra a megrendelések tekintetében. A rendelők többnyire nagyobb cégek vagy szórakozóhelyek, amelyeknek dolgozni sokszor lélekölő a graffitisek számára, mivel nálunk fogyasztói részről nem alakult ki annak a kultúrája, amely biztosítaná a graffitiművész szabadságát. A graffitit kedvelő magánszemélyeknek pedig túl vékony a pénztárcájuk a műgyűjtéshez. „Itthon mi nagyon ritkán kapunk megrendelést magánszemélytől. Annak ellenére, hogy többnyire anyagköltségért és minimális munkadí­jért dolgozunk, ami olcsóbb, mint például egy molinó legyártatása, ha vannak is érdeklődők, mind elborzadnak az összeg hallatán.” A Colored Effects tagjai sem a megrendelésekből élnek: fotós, grafikus, kereskedő és tanár is akad köztük. A ma­­gyarországi graffitimű­vészeknek tehát számos tényező nehezíti dolgukat: a mű­­vészi indíttatásból történő festésre nincs legális lehetőség, emellett a kortárs képzőművészeti szféra, elsősorban az intézményi rendszer is vaskalapos a graffiti művészetként való legitimálásának ügyében. A Colored Effects külföldi graffitis körökben is jóval elismertebb, mint itthon, a srácok a nyáron Gö­­rög­országba, Szlovákiába, Amszter­damba is hivatalosak egy-egy fesztiválra. „Amikor tizennégy éve elkezdtünk graffitizni, csak az tudott nemzetközi kapcsolatokat építeni, aki egyfolytában utazott. Ma már komoly, elismert graffitis fórumokon ismerkedünk külföldi társainkkal.” Az internet azonban veszélyt is jelent a graffitiművészek számára, hiszen ezeket a rendőrségi szervek is figyelhetik. Ráadá­sul egy tavalyi szigorítás értelmében egyévi szabadságvesztésre is ítélhetik azt, aki illegális felületre fest. A Co­­lored Effects szinte a kezdetektől egy új vizuális nyelv kialakítására törekszik munkájával, a veszélyhelyzet helyett a minőségi munka végzése motiválja a csapatot. Ám a legtöbb hazai graffiticsoportot – az intézményi elismertség híján – egyedül az motiválja, hogy bármire bármikor ráfesthessék a nevüket.

 

Úgy tűnik, nem csak művészi indíttatásból vagy politikai üzenet kinyilvánításaként születhetnek graffitik, mik­ro­környezetünk apró rezgéseire is reagálhatunk a fújkálás eszközével. Pontosan így tett a héten egy 74 éves ro­­mán asszony, aki Craiova városában egy autófestékes sprayvel háztömbfelügyelőjét gyalázó feliratot rittyentett az épület falára, mert sokallta a közös költséget. Bátor és szókimondó tettének köszönhetően most nemcsak a magas közös költséget kell továbbra is nyögnie, hanem azt a negyvenötezer forintnyi összeget is be kell fizetnie, amire a hatóságok büntették.

Forrás: MTI

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!