Kifejezetten emberközpontú

Még véget sem ért a Frida Kahlo műveit bemutató tárlat, újabb, itthon kevésbé ismert nagyágyúk festményeiből nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Francis Bacon és Lucian Freud nevével fémjelzett Londoni iskola a 20. század háború utáni művészetének egyik legjelentősebb figurális irányzata, bár a szó hagyományos értelmében se nem londoni, se nem iskola, és a nevet is csak utólag ragasztotta rájuk R. B. Kitaj, akinek szintén megtalálhatóak művei a galériában. A Frank Auerbachot és Leon Kosoffot is soraiban tudó kör ugyanis inkább volt baráti társaság, amelynek gyakorlatilag egyik tagja sem volt brit származású, és Londont sem idealizálták festményeiken; nem a nevezetességek, jellegzetes épületek álltak figyelmük középpontjában, inkább közvetlen környezetük és a mindennapi jelenetek foglalkoztatták őket. Ez nem azt jelenti, hogy sok utcaképet fog látni, aki ellátogat a kiállításra, sőt az irányzat kifejezetten emberközpontú – expresszív, sokszor érzelmileg túlfűtött, nyers és nagyon őszinte portrék, aktok alkotják a kiállítás gerincét. Amely a központi alkotók mellett a londoni iskola előképeit és utóhatását is bemutatja, több mint 100 évet ölel fel, így nagyot merít: a közel 90 festmény „megemésztéséhez” idő kell. Különösen azért, mert az MNG kurátorai rengeteg magyarázó szöveggel segítik az elmélyedést, amelyek a művek elemzésén túl sok fontos magánéleti és a kortárs közeget bemutató részlettel szolgálnak.

A kiállítás pont olyan sokszínű, mint az egy iskolába sorolt, mégis könnyen megkülönböztethető stílussal rendelkező művészek festményei. Bár barátságuk okán is együtt emlegetik őket Francis Bacon sötét, groteszk és felkavaró emberábrázolásai mellett kontrasztot jelentenek Freud már-már pszichologizáló portréi, amelyek a modellek jelleméből is sokat megmutatnak.

Más irányt követ a másik két leghangsúlyosabban bemutatott művész. Kossoff és Auerbach néha kifejezetten derűs londoni jeleneteivel, és szinte domborműszerűen vastag festékrétegeivel tűnnek ki. De szinte lehetetlen elmondani milyen sokszínű ez a kiállítás, amelynek művészeiben a figurális hagyományhoz való visszatérés, de kereteinek radikális kitágítása a közös.

FOTÓ: DRASKOVICS ÁDÁM

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!