Meglepő bejelentéssel állt elő a napokban egy új-zélandi intelligenciakutató, James Flynn, aki a brit Sunday Timesnak adott interjúban azt állította: a nők intelligenciahányadosa az elmúlt majd száz év alatt – amióta az IQ-méréseket alkalmazzák – nemcsak behozta kezdeti lemaradást, de az idén először meg is haladta a férfiaknál mért értékeket.
Flynn Nyugat-Európából, az Egyesült Államokból, Kanadából, Új-Zélandról, Argentínából és Észtországból származó IQ-tesztekből jutott erre a következtetésre, bár a nők csak az utóbbi három országban szerepeltek jobban, mint a férfiak.
Flynn már a ’80-as években is nagy feltűnést keltett azzal a megállapításával, hogy az átlagintelligencia a világ számos országában (az Egyesült Államoktól Kínáig, Brazíliától Svédországig) a megelőző 50 évben átlagosan 3-8 százalékkal emelkedett – a jelenséget el is nevezték róla Flynn-hatásnak. Németországban például 1954 és 1981 között – számításai szerint – 17 százalékponttal nőtt az átlagos IQ. Ennek oka szerinte a táplálkozás minőségi javulása, és hogy agyunk így próbál alkalmazkodni a modern világ egyre bonyolultabb kihívásaihoz.
Megkérdeztük a Mensa – a társadalom legmagasabb IQ-val rendelkező 2 százalékát tömörítő nemzetközi egyesület – magyar szervezetét, vajon lehet-e tényszerű különbséget tenni a nemek között az intelligencia alapján. „Maga a mérés objektív, a Mensa is nemzetközi teszteket használ, melyeket egyaránt ki tud tölteni férfi és nő, egy afrikai vagy egy európai. Csakhogy a merítés (hogy kik és hányan töltötték ki a teszteket) nem derült ki az interjúból, de ettől még lehet igazságalapja” – mondja Bogdán Richárd, a Mensa HungarIQa sajtófőnöke. „A korábbi kutatások Flynn szerint azt mutatták, hogy a nők intelligenciahányadosa átlagosan 5 ponttal alacsonyabb, mint a férfiaké és nagyobb az aránya azoknak, akik az átlagosnál magasabb vagy alacsonyabb IQ-val rendelkeznek. Az azonban történelmileg ismert, hogy az emberiség átlagintelligenciája növekszik, bár ennek pontos okát még nem tudjuk. Ahogy azt sem, vajon miért növekedhet a nők intelligenciája gyorsabban.” Flynn szerint a nők lendületesebb fejlődésének hátterében a nagyobb szellemi igénybevétel állhat, hiszen számos feladatot kell egyszerre ellátniuk, a munka és a családi élet területén egyaránt. A másik ok, hogy a nőkben mostanság kezd tudatosulni szellemi teljesítőképességük, ez a folyamat pedig még csak most válik láthatóvá, vizsgálhatóvá. Többet azonban ő sem árult el, kutatásait később, egy könyvben fogja kifejteni.
Valóban egyre több nő hiszi el, hogy nem csak a háziasszonyszerep való neki. Azt se felejtsük el, hogy a századelőn még szinte csak férfiakon végeztek méréseket, és a kutatók közül néhányan ezeket saját előítéleteik igazolására használták fel. A nőknek – talán épp egyéb elfoglaltságaik miatt – nem különösebben fontos, hogy bizonyítsák az intelligenciájukat, a Mensa tesztírására ma is sokkal több férfi jelentkezik. Sok intelligens nő számára pedig nehéz is ezt felvállalni. Ennek profán oka is van: az intelligens nők nehezebben találnak párt.
Három skóciai és egy angol egyetem tudósai négy évtizeden át vizsgálták 900 férfi és nő intelligenciáját és párkapcsolatuk alakulását, és arra jutottak, hogy a magas intelligenciahányadossal rendelkező nők 40 százalékkal kisebb valószínűséggel találtak maguknak férjet, mint kevésbé eszes társaik (szemben a férfiakkal, akiknek minél magasabb az IQ-juk, annál biztosabb, hogy házasságra lépnek). A 2007-ben megjelent kutatásra kétféle magyarázat is született. Az egyik szerint ezek a nők rájöttek arra, hogy a férfiak nem eléggé érdekesek, a másik szerint pedig még a legokosabb férfiak is tartanak az intelligens asszonyoktól. A nemzetközi kutatócsoport még egy érdekes megállapítást tett: ha az intelligens nők mégis házasságra lépnek, nagyobb eséllyel szülnek leánygyermeket. Talán végül így fogjuk megnyerni a nemek harcát?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
