Kilencedik művészet - Kitörés a kockákból

Pókember – ő a legnépszerűbb képregényfigura, az ő füzetsorozatai fogynak a legjobban itthon, mondja Tálosi András, aki ma, a 10. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon veheti át a Korcsmáros Pál-díjat, elismeréseként az általa kiadott EpicLine című, tavaly szeptembere óta havonta megjelenő – ekként egyedülálló – magyar képregénymagazinért.

A magyar mesék, mondák világát is adaptáló sorozataik (A fekete holló, Busók, Szekerce és Szemere) elsősorban a fiatalabb korosztályt (10–14 év) célozzák meg, de pl. a Gor láncai megkapta a 14-es figyelmeztető karikát. A Magyar Képregényalkotók Kulturális Egyesületét és a számos egyéni és alkalmi kiadványt jegyző 5Panels alkotói csoportot létrehozó, egyre inkább a képregényforgatókönyvírásra koncentráló Spuri művésznevű Tálosi szerint a 2005 és 2010 közti időszakra jellemző kiadási dömping mára teljesen alábbhagyott.

A szegedi képregényfesztiválon, a budapesti Hungarocomixen, a fent említett nemzetközi fesztiválon, a tavaszi és őszi börzén kívül a magyar képregénynek nincs igazán fóruma, de már a nyugati képregények sem olyan számban jelennek meg, mint korábban. Igazából az alkotók nemzedékei közt sincs folytonosság, nem beszélhetünk Zórád- vagy Korcsmáros-hatásokról, a rajzolók készségük szerint jobbára az amerikai minták alapján dolgoznak, a francia jelenlét sem számottevő. Ráadásul a szubkulturális, elsősorban férfi olvasó- és vásárlói réteg is kiöregszik, jegyzi meg Tálosi, aki éppen ennek ellenében hozta létre társaival az EpicLine magazint.

A Rév Fülöp-könyvek méltán elismert írója, Jeney Zoltán az ArtComix pályázat zsűritagjaként alapvetőnek tartja, hogy a képregényrajzok technikailag kimagaslóak legyenek, de fontos a jó sztori is. „Legyen izgalmas a képi struktúra, az, ahogyan a szerző hozzányúl a hagyományos formákhoz, ahogyan felbontja, illetve megőrzi a kockasoros szerkezetet.”

A fesztiválon mutatják be Pál Dániel Levente és a grafikus Lakatos István (lásd illusztrációinkat) közös, Az Úr Nyolcadik Kerülete című kötetét, mely reflektál az inkriminált városrésszel kapcsolatos legkülönbözőbb előítéletekre. A jelenetek írója szerint a legnagyobb probléma, hogy a képregény iránt kevésbé nyitottak a kulturális platformok, főleg az irodalom és a vizuális művészetek felületei, ritkán szerepeltetik a kilencedik művészet alkotásait.

A Pécsi Stop portálon saját képregényrovatot vezető, több animációs klipet és a Rockmaraton spotjait jegyző Gróf Balázs ugyanakkor pozitívumnak tartja, hogy országos hírportálon önálló rovattá vált a Napirajz. „Könnyen és gyorsan befogadható, közérthető, közérdekű témájú, ezért rendkívül népszerű, sokan nem is tudják, hogy éppen képregényt böngésznek, amikor rákattintanak. Szándékolt kidolgozatlansága ellenére művészileg komplex” – utal a műfaj közönségtoborzó erejére a hippikultúrát állatszereplőkkel képregényesítő Robert Crumbért lelkesedő Gróf.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!