Szeptember negyedik péntekének éjjelén ismét megnyílnak a laborajtók, a kutatók kibújnak fehér köpenyeikből, és a jó öreg Köbükivel átprogramoztatott hétköznapi nyelven hidegfúzióról, házilag elkészíthető gyümölcs DNS-ről és smaragdzöld szferifikált dinnyegolyókról mesélnek a kíváncsiskodó érdeklődőknek.
Mert a lényeg a kíváncsiságban rejlik. Még Einstein is úgy tartotta magáról, hogy nem különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi, ami a kutatólét legalapvetőbb, szükséges, de azért nem elégséges feltétele. A Kutatók éjszakájának országos programsorozata amellett, hogy tudományos- szórakoztató módon enged bepillantani szinte valamennyi tudományág kulisszái mögé, arra is tökéletesen alkalmas, hogy az egyszeri tudóspalántában vagy autodidakta feltalálóban szenvedéllyé fokozza a kíváncsiságot. Ki ne jönne lázba például egy rózsabogárpajor láttán? Főleg, ha az édes kis, meglepően mozgékony lárva (ha így egy kissé bizarrnak hangzik, nevezzük mostantól Cetonis auratának) még haza is vihető, hogy aztán otthon, a szemünk láttára alakuljon át felül fémesen zölden csillogó, alul rézvörös, virágszirom-zabáló rózsabogárrá.
Az éj leszálltával, a sötét ellenére csupa olyan, amúgy láthatatlan csoda válik láthatóvá, melyek bizonyos megközelítésben akár ijesztőnek is tűnhetnek – ott és akkor, a nagyítók, mikroszkópok és kémcsövek biztonságában azonban egészen barátságos arcot mutatnak.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jóvoltából a robotikára kíváncsi látogatók pitizni taníthatják MOGI Robit, a kutyarobotot, akinek a látszat ellenére nincsenek ugyan érzései, mégis, az intelligens tér irányításával úgy tud farokcsóválva labdát visszahozni, hogy úgy tűnhet, kötődik hozzánk; a humán érdeklődésű kibermánok pedig NAÓ-tól, a cserfes robotizált kórházi ápolótól tanulhatnak meg egy-egy gyógyszerbeadási vagy etetési trükköt.
Lesz évgyűrű-olvasási gyorstalpaló, koponyacsont alapú arcrekonstrukciós tanfolyam és ökológiai lábnyomszámítási fél óra is, mely alatt mindenki könnyedén szembesülhet azzal az anomáliával, mely szerint az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom ma 2,2 hektár, ám ha megnézzük, hogy a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelület van, és hozzávetőlegesen 7 milliárd ember él, akkor minden emberre csak 1,8 hektár jut.
Az összesen 24 hazai városban zajló rendezvényen már péntek délután szolgálatba állnak a kórokozók, a házi DNS-ek, az atomreaktorok, a MASAT 1 magyar műhold és a molekuláris gasztronómia olyan különlegességei, mint például a felvezetésben is említett, sherry koktélba áztatott, rejtélyesen hangzó smaragdzöld szferifikált dinnyegolyók.
A Kutatók éjszakájának központi helyszíne idén a Műjégpályán lesz, ahol izgalmas és meghökkentő kísérletek, zsebtornádók, lavórhomok-viharok, mesterséges vulkánkitörések és civilbe öltözött tudósok szemléltetik a legfrissebb tudományos módszereket és eredményeket. A szeptember 28-i éjszaka budapesti helyszíneit a Tudástársadalom Alapítvány jóvoltából egy mobil ismeretterjesztő buszjárat, az úgynevezett „TudásJárat” köti össze.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!