Harmincas bölcsész kinézetű hölgy áll a pult előtt, listával a kezében. Korán jött. Még böngészi pár percig a színes könyvkavalkádot, mielőtt átnyújtaná az eladónak Donna Leon legfrissebb kötetét. Látszik, hogy siet, cetlijén megannyi író műve. A látvány nem hagyja, hogy azonnal odébbálljon. Nem csak ő van így ezzel, hiszen aki az Ünnepi Könyvhétre látogat, hiába tervezgeti sétáját pavilonról pavilonra, a könyvek illata még az arra tévedő turistákra is csábítóan hat.

fotó: Máté Zoltán, MTI

- – Kép 1/4

Kivételesen nem érdeklődőként érkezem a Vörösmarty térre, idén eladói képességeimet teszem próbára a Geopen Kiadó standjánál. Tizenegy óra van, a pult mögött lehet vagy negyven fok. Könyvbarikádunk mögül mégis izgatottan lessük az érdeklődőket. A tér szökőkútja nem működött, sokan szalmakalapjukkal tették elviselhetővé a vásárlást. A standok között maguknak önkényesen szabadnapot adó egyetemisták és idősebbek lézengenek. A kínálatot mustrálják. Abból pedig van bőven. Még CD-hez és DVD-hez is dögivel hozzájuthat az, akinek nem lenne elég a betűk és a nyomtatott képek világa. „Ha évek óta jár ide az ember, egyszerűen előre tudja már: kit melyik könyv fog magával ragadni. Ezek alapján pedig bátran lehet a vevő ízlésének megfelelő olvasmányt ajánlani, akár anélkül, hogy egy szót is szólna” – tanít a kolléganőm. Én pedig hamar rájövök, mire is gondol. Egy jól szituált öltönyös férfi lép a standunkhoz, füléhez szorított mobillal. Felesége instrukciói alapján érdeklődik néhány lakberendezéssel kapcsolatos könyv felől, ahogy az őt követő idősebb, ránézésre tehetős kosztümös hölgy is teszi. Első tanulság: a finom emberek a finom, színes és nagy könyveket szeretik, a szépirodalmat meghagyják másoknak. Eközben páran rejtett kincsek reményben túrják az akciós könyvek kosarát. Ők vannak többségben, és jobbára azért jönnek, mert szeretnének bőséges zsákmánnyal hazatérni. Köztük akad olyan is, aki úgy megörül egy-egy példánynak, hogy még a nyugta átadása előtt köddé válik. Második tanulság: kedvezmények mindenek felett.

Sok az impulzus, kapkodom a fejem, a viharfelhők pedig egyre csak gyülekeznek a vásári forgatag felett. Fél háromig tartja magát a jó idő, amikor kénytelen teret engedni a szokásos délutáni zápornak. Sietve takarjuk le a sok kötetet, és húzódunk be pavilonunk fedele alá. Harmadik tanulság: csak a könyveknek ne essen baja. Persze félünk, hogy a rossz idő mindenkit elriaszt, de szerencsére még így is marad pár elszánt nézelődő. A másfél órás eső miatt csúsznak a programok, árusok és szervezők egymás között beszélik: jövőre egy héttel később kellene tartani a rendezvényt. Végül az égzengés után ismét élettel telik meg a tér. Ide szálingóznak a munkából hazafelé tartók, dedikáló írók előtt rajongók várakoznak kedvencükre, páran a színpadon beszélőket hallgatják. Az üresjáratokat kihasználva a fülszövegekbe mélyedek, és egyre több könyvet süllyesztek gondolatban a táskámba. Negyedik tanulság: nem gondoltam volna, hogy ilyen mohó vagyok.

Hat óra van, ma már nem köttetik több barátság művek és új gazdáik között. A nap végén én sem megyek haza üres kézzel, Halász Margit Éneklő folyó című kötetét viszem magammal.

„Aki még soha nem kapott napszúrást a könyvsátor előtt, nem is igazi író” – bölcselkedett napközben Tóth Krisztina írónő a könyvhét központi helyszínének megnyitóján. Ötödik tanulság: lehet, hogy nekem is ki kéne állnom a könyvsátor elé kalap nélkül déli verőfényben?

 

 Az elsõk:

- A legrégebbi ismert, nyomtatott szöveg Kínából származik. K. sz. u. 868-ban készült az a Gyémánt Szútra, melyben a mai könyvek egyik ősét tisztelhetjük.

- Az európai könyvnyomtatás atyja Johannes Gutenberg volt. Első Bib­liáját csaknem három év alatt készítette el, az 1440-es években.

- Az első magyar nyomda 1472-ben Budán nyitotta meg kapuit. Ekkor érkezett hazánkba Hess András.

A legnagyobb:

Hivatalosan is a világ legnagyobb könyve a Borsod megyei Arnóton elkészített, 4,18x3,76 méteres Törékeny természeti örökségünk című kötet, melyet Varga Béla és fia, a papírmérnök Varga Gábor készített. A könyv 346 oldalas, súlya pedig 1420 kg, valódi bőrbe van kötve, és a gömör-tornai karsztvidék élővilágát mutatja be.

A legdrágábbak:

A legdrágább képregény ára 250 ezer dollár (46 millió forint) körül kezdődik. Nem csoda, hogy ilyen drágán mérik, hisz valódi kuriózumról van szó: Az Action Comics első, 1938-ban kiadott számáról van szó. Ebben tűnt fel először Superman is. Minden idők legdrágább könyve, a The Codex Leicester Bill Gates birtokában van. Leonardo da Vinci tu­­dományos írásaiért a számítógépek ura 1994-ben 30,8 millió dollárt (csaknem 6 milliárd forint) fizetett. A Gutenberg-bibliáért például „csak” 5,39 millió dollárt (100 millió forintot) adtak, 1987-ben.

A legkisebb:

A világ legkisebb Bibliáját 1901-ben készítette a glasgow-i David Bryce & Son kiadó. Brit régészek egy gyerekcipőbe csúsztatva találták meg az apró olvasnivalót, ami mindössze 2,5 centi széles és egy centinél is vékonyabb. Régebben a miniatűr könyvek olyan imádságos könyvek voltak, melyeket bárki, bárhová magával vihetett. A nyomdatechnika fejlődésével viszont már olyan apró kötetek is előállíthatóak, melyek szabad szemmel nem olvashatóak. Míg 1674-ben a legkisebb könyv 12x8 milliméteres, 1900-ban 9x8 milliméteres, addig 1958-ban 5x5 milliméteres volt. Napjainkban a rekorder (a Teddy Ted from Turnip Town címet viselő kötet) már csupán 0,9x0,9 milliméter nagyságú, és egy kanadai egyetemen, nem pedig nyomdában készült.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!