„Talicskával kéne hazatolni, ha mindent megvennék, amit szeretnék” – mondja csillogó szemmel egy idősebb néni, szavaival magam is egyetértek. A bőség zavara fogad a könyvfesztiválon. Már az elején megfogadom, hogy (a tavalyi kiköltekezésből okulva) a táskám legmélyére süllyesztett pénztárcát csak a legindokoltabb esetben bányászom elő.
A budai Millenárison felállított standokról szinte a lábunk elé ömlik a sok olvasnivaló, egy nap alatt fel sem lehet mérni, mi minden van itt. És akkor még nem beszéltünk az izgalmas programokról, a felolvasásokról, dedikálásokról és pódiumbeszélgetésekről. „Azt se tudom, merre induljak el, ha mindent látni szeretnék. Pedig sok dolog érdekel, csak még kicsit nehéz tájékozódni” – szabadkozik a néni, és már el is tűnik a tömegben.
„Ez számunkra is igazi örömünnep” – mondja az egyik standnál az eladó. „Jó látni, hogy a vásárlóink mennyire örülnek az újdonságoknak. Beszélgetünk velük, elmondják a véleményüket. Ez mindig fontos visszajelzés. És persze mi is körbejárunk, megnézzük a többieket, mit adtak ki, mivel készültek.” Ennyi ideje volt számomra, már fordul is a következő vásárló felé. A visszajárót kissé bűntudatosan a pénztárcámba, a precízen zacskóba dugott könyvet pedig a táskámba csúsztatom, és sétálok tovább.
A gyerekkönyveknél hatalmas a tolongás, zsibongás. Elcsigázott szülők kezét rángatja az a kislány is, aki azonnal le akar ülni és el akarja olvasni legújabb szerzeményét. Még ki sem érnek a tömegből, már veszi is elő az elcsomagolt a mesekönyvet, „olvasd fel” felszólítással, rebegő szempillákkal tekint anyukájára. Aki nem adja be a derekát, és „majd otthon mesélek, most menjünk a tóhoz” – felkiáltással kikormányozza csemetéjét a fősodorból, ahol közepes méretű dugó alakult ki röpke párbeszédük alatt. Levonom a következtetést: nincs olyan nagy baj, mint ahogy az okosok hangoztatják, a gyerekek igenis szeretik a könyvet. A pult felé pillantok, ahol a kissé leharcolt, de kedves eladók elcsigázott mozdulataiból egyértelműen kiderül: van igény a gyerekkönyvekre.
„Konkrétan egy könyvért jöttem, most jelent meg az egyik kedvenc szerzőm legújabb regénye. Alig vártam, hogy kiadják, és nem is csalódtam! – meséli egy egyetemista lány, aki szerint az is nagyon fontos, hogyan néz ki a könyv. „Nem azért, mert jól mutat a polcon, hanem mert így jó kézbe venni. Fontos, hogy meg tudjam fogni, hogy esztétikailag is vonzzon.” Azért csak vett mást is, pillantok a kezében lévő, alaposan kitömött szatyorra. Cinkos kacsintás a válasz: „Miért, te otthagytad volna, ha szereted?” Az árakat hozom fel, mire legyint. „Most úgyis olcsóbb, van kedvezmény.” Igen, sajnos ezt útközben én is észrevettem. Önmegtartóztatásom félig volt csak sikeres, a nagy kavargásban csupán néhányszor gyengültem el. Mától négy könyvvel többnek kell helyet szorítani a polcon.
Könyvfesztivál számokban
- idén 18. alkalommal rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált
- 40 ország kiadói, alkotói és kiállítói érkeztek a rendezvényre
- az unió mind a 27 országa kapott meghívást a fesztiválra
- összesen 32 író érkezik díszvendégként Európa különböző államaiból
- 1500 m²-nyi területen várják a standok a látogatókat
- tavaly 61 ezren látogattak el a könyvfesztiválra, a szervezők idén is legalább ennyi érdeklődőre számítanak
- idén több mint 300 program közül választhatnak az érdeklődők
- a fesztiválon a kiadók 60 ezer kötettel, köztük 200 újdonsággal jelentkeztek
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
