A 2008 óta megjelenő Kondor-féle bűnügyi regényeknek és főszereplőjüknek, Gordon Zsigmond újságírónak köszönhetően a krimi szépirodalmi műfajként való hazai elfogadottsága jelentős mértékben megerősödött. A 20. századi magyar történelem eseményeinek hátterében megelevenedő mindennapi élethelyzetek leírásából, az úgynevezett keménykötésű krimik, a film noir jellegzetességeinek adaptálásából, a gazdag szociokulturális, történelmi-politikai, urbanisztikai-közrendészeti tudásanyag egybegyúrásából sajátos, önálló írói világ kerekedett, amely más magyar detektívtörténet-sorozatok megalkotását is inspirálta (pl. Baráth Katalin, Kolozsi László kötetei).
A kiemelten magas várakozások be- vagy be nem teljesülésétől függetlenül a pentalógia minden egyes kötete roppant szórakoztató, figyelemfelkeltő és -lekötő olvasmánynak bizonyult. A Budapest novemberben, pedig talán a sorozat legkiemelkedőbb alkotása: a történelmi esemény önmagában is hangsúlyos szerepe, a kulisszák közé beágyazott nyomozás szervesülése, a történelmi és fiktív figurák elevensége, a cselekmény izgalmas adagolása, a kimunkált mondatok keltette hangulati tényező együttese nem mindennapi élménnyel ajándékozza meg az olvasót.
’56 őszén járunk. Gordon Zsigmond Budapestre érkezik, hogy megtalálja rég nem látott nevelt lányát, aki összefüggésbe hozható egy bécsi gyilkossággal. Ezúttal sem csak az alvilággal kell megküzdenie, az indulatok október 23-án elszabadulnak a kommunista Magyarország fővárosában: szovjet tankok, ÁVH-sok, forradalmárok a tereken, rejtőzködő lakosság a pincék mélyén.
A minden lében kanál oknyomozó persze mindig felbukkan a később történelmi tényekké váló, rekonstruált események centrumában. Kondor érdekes, új narratívát hoz létre, amelynek mentén (újra) elmesélheti az október végi történéseket – talán meglepő ebből a szempontból a regény címválasztása… De ahogy Jean-Pierre Pedrazzini, a Paris Match világhírű fotóriporterének végzetes sebesülését összefonja Gordon személyes életsorsával, igazán mesteri!
Emellett a szerző számos mementó kapcsán összekacsint hűséges olvasójával: a korábbi regények (mellék)szereplői említődnek, vagy tűnnek föl főfiguraként. Ugyanakkor kulturális rehabilitációként is felfogható néhány elfelejtett magyar művész elbeszélésbe emelése (korábban pl. az énekes- és színésznő Rácz Vali – én még CD-n is beszereztem dalait) – most Gaál Franciska Hollywoodban is sikeres filmszínésznő karrierje és tragikus életútja lesz történetformáló erejű.
Nagyon komolyan szórakoztató irodalom.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
