Szirének a Tisza vízében? Vajon mit keresnek a görög mitológia vágykeltő hangú, ugyanakkor gyilkolni kész, borzalmas tengeri nimfái a magyar pusztán kanyargó folyóban? Abban a vízfolyásban, melynek forrása a szerelmesek számára akár a bűnbeesés előtti Édenkertben fakadhatott.

 
Halász Margit, Éneklő folyó – CD-melléklettel Budapest, Geopen, 2011. 168 o.

Bizony, a mesemondás nemegyszer összehozza az európai kultúrhagyományok örökségét, egy folyó legendáriuma esetén közös mederbe terelheti a keresztény hitvilág, az antikvitás mítoszai, valamint a magyar népmesék alakjait, motívumait. Az Éneklő folyó pedig megállíthatatlanul zúduló mesefolyam.

Halász Margit regénye évekkel korábban már megjelent egy regénypályázat különdíjas alkotásaként, ám az akkori kiadás/kiállítás minősége méltatlannak bizonyult a tartalomhoz, másrészt a forgalmazás hiánya révén sokan nem is értesültek a megjelenésről. Örülhetünk, hogy a Geopen Kiadó nem hagyta az enyészetnek ezt a kiváló alkotást, s igazi, minőségi könyvtárgyával lehetőséget nyújt ezúttal az olvasók széles körének, hogy élvezetüket leljék az összetéveszthetetlenül egyéni stílusban alkotó, mesélő kedvű írónő elbeszélésének. (A szerző ráadásul a mellékelt CD-ről valóban kiszól a könyvből.)

Nem mesebeszéd, hogy a Tisza-parti tragikus kimenetelű, egy falusi hentesfeleség és egy cigány festőművész közötti szerelem történetté szövésének eredménye igazi mestermunka: az anekdoták összefonódása, a mai és a régmúlt világok egymásra illesztése, a képzett és valós társítása Halász Margit poétikai bravúrja. A szerző derűs alkotótársra lelt a szeretetteljes humorban is: Shakespeare Rómeó és Júliájának lángolása két kismalac révén újra megelevenedik. De hangot kapnak a madarak, növények, a folyó állatai: halak, békák, sőt, maga a folyó is elbeszélővé lép elő egy helyütt – mondhatjuk, csak úgy ömlik belőle a szó.

A mesemondói (hang)áradat magával ragadja az olvasót is, aki boldogan merül alá a könyv lapjai között.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!