Az idei szezonban a nagy meleg és a kevés eső hatására drasztikusan csökkent a Balaton vize, sokan tartanak attól, hogy veszélybe kerülhet a vízi közlekedés és a fürdőzés. A szakemberek nem látják ilyen tragikusnak a helyzetet.

  <h1>Bár úgy tűnhet, mégsem tragikus a helyzet
(Fotó: H. Szabó Sándor, ORFK)</h1>-
  <h1>Mindennek megvan a maga előnye</h1>-

Bár úgy tűnhet, mégsem tragikus a helyzet (Fotó: H. Szabó Sándor, ORFK)

- – Kép 1/2

A Balaton vízminősége továbbra is kiváló, de a tó alacsony vízszintje a hajósoknak helyenként gondot okozhat, a strandolókat pedig a parthoz közeli sekély részeken található nagy mennyiségű zöldalga tántoríthatja el a fürdőzéstől. A déli parton homokzátonyok alakultak, fürdés helyett homokvárépítés zajlik egyes strandokon. Balatonlellén a homokos strandokat naponta kotorják, 40-45 centiméterrel kisebb a víz, mint szokott, de a város polgármestere szerint volt már ennél sokkal rosszabb is a helyzet. „Tiszta a víz, a part közelében gereblyével szedik ki az algás vízinövényeket, működik a jacht klub is, de sokan pánikot akarnak kelteni. A kotrást saját költségből végzik a strandok, az önkormányzatnak nincs rá pénze” – mondja Kenéz István, s hozzáteszi: sokan akkor is sírnak, ha túl magas a vízszint, mert bemegy a kertekbe, és akkor is, ha alacsonyabb, mert sokat kell gyalogolni, hogy úszni lehessen.

Vörös Lajos ökológus szerint szintén nincs ok pánikra, 2003-ban harminc centivel alacsonyabb volt a Balaton, mint most, tavaly húsz centivel magasabb volt a jelenlegi ötven centi körüli értéknél. Az 1930-as években előfordult, hogy ez a szám mínuszban volt. „Több tucatszor volt már ilyen alacsony a vízszint, de a Balaton szinte ivóvíz tisztaságú most is. Az érdes békanyál nevű vízi növény sok kellemetlenséget okoz, de az egészségre nem ártalmas, kiirtani nem lehet, a világ minden táján előfordul. A tóban a sekély, akár 35 fokosra felmelegedett vízben érzi igazán jól magát, a parttól ötven-száz méterig” – mondja a szakember.

Sokan aggódnak a vízi közlekedés miatt, és bár előfordulnak tavon tengeri jachtok, amelyek nem a Balatonra vannak méretezve, ezért az alacsony vízállásnál valóban zátonyra futhatnak, de a menetrend szerinti hajók eddig simán közlekedtek, a kompokat pedig pláne nem érinti a probléma, azok a 2003-as nagyon rossz idényben is közlekedtek.

A Balaton apadásával továbbra is számolni kell. Egy meleg, szél nélküli napon akár egy centiméter is elpárologhat a tóból, s mivel az utóbbi időszakban kevés volt a csapadék, és nem várható eső a következő héten sem, tovább fog csökkenni a vízszint. „Majd az ősi esőzéskor helyreáll. A Balatont feltölteni csak 110 centiig lehet, különben a déli parton eláznak a kertek” – tájékoztat Vörös Lajos.

A kikötőkben a megfelelő vízmélység biztosítása, illetve a kereskedelmi célú hajózási útvonalak fenntartása az üzemeltetők feladata és felelőssége. Ezzel viszont az üzemeltetők nem mindig értenek egyet, azt pedig különösen sérelmezik, hogy az állam és az önkormányzatok nem segítenek például az iszapkotrásában. A Balatoni Hajózási Zrt. műszaki igazgatója elmondta: Fonyód, Badacsony, Siófok környékén rendszeres kotrásra van szükség a kikötőkben, a hajózási cég teherautókkal hordatja el az iszapot, köbméterenként több ezer forintért, amelyhez senkitől nem kapnak anyagi segítséget. Problémát jelent továbbá az is, hogy nincsenek kijelölt zagyterek. Léteznek jó ideje nem működő, de üzemelési engedéllyel rendelkező zagyterek, amelyeket némi ráfordítással ismét aktívvá lehetne tenni. Azonban vita zajlik arról, hogy kinek kellene erre költenie: az önkormányzati tulajdonú hajózási társaság szerint állami alapfeladatról van szó.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!