Az Animus Kiadó Skandináv krimik sorozatának szerzői közül az izlandi Arnaldur Indriðason vált a kedvencemmé. Szimpatikus nyomozócsapata, élén Erlendur Sveinssonnal, már ötödik alkalommal göngyölít föl súlyos bűncselekményt a magyar olvasók színe előtt (az izlandiak már 11 könyv által követhették nyomon a szerteágazó bűnüldözői munkát és a személyes sorsokat).

 
Arnaldur Indriðason, Hideg nyomon

A svéd és a brit krimiírók szövetsége által is díjakkal elismert szerző – akinek a Vérvonal című regényéből készült számos díjjal jutalmazott filmet (r. Baltasar Kormákur, 2006) a hazai mozik is bemutatták – regényei nem poétikai összetettségük, különlegességük miatt hívják föl magukra a figyelmet, nem ettől érdekesek. A könyvek hátteréül szolgáló jelenkori Izland társadalmi, kulturális szokásrendszere, problémái, történelmi múltja, lakóinak gondolatvilága legalább annyira rabul ejti az olvasót, mint a világ „kizökkent idejé”-nek helyreállítását bemutató bűnügyi történet.

Erlendurnek ezúttal egy thai bevándorló kisfiú gyilkosát kell megtalálnia és törvény elé állítania. Fajgyűlölet kontra multikulturalizmus, bevándorlás-ellenesség kontra integratív hagyomány – a regény számos globálisan jelenlévő, de lokálisan (elevenbe) ható diskurzus szólamát hangosítja föl, miközben a gyermekgyilkosság vétségének morális súlya különösen megterheli az amúgy talán az eddig legrövidebb Indriðason-regényt. Az északi hidegség (a könyv angol kiadásának címe: Arctic Chill) legalább annyira jellemző a vulkánok, vagy Björk által is híres köztársaság éghajlatára, mint állampolgárainak viselkedésére. Szociokulturális lenyomat, melynek olvasása során remek kiegészítést adhat a Sigur Rós zenéje.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!