Friderikusz Sándor mondta nekem egyszer, hogy a televíziózási szokások tekintetében este 10 és fél 11 körül gyakorlatilag egy kattanás az ország. Ilyenkorra, épp az esti film (avagy a Barátok közt plusz egy 50 perc körüli sorozatrész) után fárad be a többség, aki másnap reggel munkába indul.

 

Ekkor térnek nyugodni az idősebbek is, akiknek már nincs miért faszagyerekeskedni és éjjel dorbézolni, vagy másnap túl nagy árat fizetnének érte. Ezt elkerülendő, biztos, ami biztos, legurítanak egy-két altatót is. A fiatalság meg vagy nem néz tévét, mert édeskevéssé érdekli, vagy DVD-ről nyomatja az aktuális sorozatmaratont, és nincs a tévéműsorhoz kötve. De mi a helyzet azokkal, akik épp nem tudnak aludni, különbözik a bioritmusuk, nem kell másnap korán kelniük, bagoly típusok, vagy épp az ihletre várnak?

Kapcsolgatunk. Én nagyjából ilyenkor nyomom be a tévét, miután a gyerekek rég elaludtak, és én is elrendezgettem a dolgaimat. Megértem én a kora esti tévézés szépségeit, a fárasztó nap utáni kilazulást, még a sorozatfüggőséget is. De vétek egy irányba nézni még ébren lévő szeretteinkkel, ha egymásra is nézhetünk ez idő alatt. Persze nem mindenki él sokadmagával, vagy elviselhető családban, ők már hamarabb is bekapcsolhatják a tévét igazolás nélkül.

Ha találok egy jó filmet, inkább kikötök ott a fölöttébb kockázatos szörfölgetés helyett. Pénteken is belefutottam a Cool Tv-n a BeleValóVilágba, ahol Dzsörzé és Gigi a takaró alatt épp nyulak módjára szorgoskodtak. Győzike pedig teli szájjal hahotázott, majd’ leesett a pamlagról. Miközben a nagy kivetítőn ment a lambadázás, Győzi megkérdezte vendégét, Jerzy exét, hogy nála is „odatette-e magát a srác”, mire a kínos zavarban lévő lány azt felelte: „nem panaszkodom”. Belevalónak nem, inkább betegesnek gondolom, ha valaki kénytelen a volt pasija szexvideóját végignézni és még kommentálni is. Kár, hogy a Színes RTV-nek nincs hányós zacsi melléklete ilyen esetekre.

Régebben akadtak jó közéleti műsorok esténként, ma inkább a South Parkot vagy Family Guy-t nézem, ha igazán kritikus véleményekre vágyom. Ha sikerült agyilag teljesen lerongyolódnom, jöhetnek a krimisorozatok. Ezeket akkor is tudom követni, ha oda se bagózok, vagy már bőrön át jön az adás. Ha netán belebotlok valamelyik csatornán Nigellába vagy Gordon Ramsay-be, velük is időzöm kicsit, mert a műsoraik anélkül is szórakoztatnak, hogy fel kelljen tépnem a hűtőt az éjszaka közepén. Éjféltől jöhet a zseniális Top Gear a Viasat3-on, utána rögtön kikapcs. Rosszabb esetben hajnalban riadok fel arra, hogy még mindig vannak olyan galád csatornák, ahol sípolás jelzi az adásszünetet. Vagy a hároméves lányom ül mellettem az ágyban, és már ki tudja, mióta nézi a Szex és New Yorkot. Múltkor is közölte, hogy menjünk el a ValóVilágba, úgyis ott van az ovi mellett (és tényleg!). Azt hiszi, olyasmi, mint az állatkert, vagy a szomszédos Tropicarium. Igaza lehet, csak ZOO-csemege helyett cigit, dobozos sört, óvszert meg Sanaxot kell bedobálni a ketrecbe.

Címkék: Képernyő-televízió, kritika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!