Ha azt mondom, Sarbat Gula tekintetét a világ ismeri, valószínűleg kétkedve kutat mindenki az emlékeiben a név után. És ha a fotós Steve McCurry afgán lányaként említem? A National Geographic 1984-es ikonikus címlapja mindannyiunk számára ismerős. A pakisztáni menekülttáborban, egy tizenéves afgán lányról készítette el leghíresebb képét az akkor mindössze 34 éves fotós.
Steve McCurry az elsők között dokumentálta végig fotóival az afgán konfliktust. Akkor csempészték át Afganisztánba – több hónapos utazás és pakisztáni tartózkodás után –, mikor a szovjet hadsereg lezárta a határt: nyugati újságíró jó ideig nem tehette be a lábát az ország területére. McCurryn kívül.
A Robert Capa-díjjal kitüntetett művész számára a háborús övezet nem ismeretlen, Indiába szinte hazajár, szemtanúja volt az Öböl-háborúnak, a szeptember 11-i merényleteknek, a libanoni polgárháborúnak – és képei segítségével mi is azok lehetünk.
De nem csak a háború érdekli ezt a köztudottan szűkszavú fotóst.
Letűnőben lévő kultúrák, ősi hagyományok, ugyanakkor a kortárs kultúrák is felkeltik a figyelmét. És persze mindezek emberi oldala. Képei könnyen felismerhetőek, hiszen jellegzetesen emberi történeteket, sorsokat, tragédiákat mesélnek el. Steve McCurry – aki a világ szinte minden táját bejárta – azt vallja: sokkal több a hasonlóság köztünk, emberek között, mint gondolnánk. Mindenütt ugyanúgy nevetünk és sírunk, küzdünk és rettegünk és szeretünk. Nem véletlen: Sarbat Gula tekintete mindannyiunk elevenébe hatol. Még harminc évvel később is.
A kiállítás április 3-ig tekinthető meg
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!