Dráma, vígjáték és romantikus film keserédes koktélja Olivier Nakache és Eric Toledano új filmje, melyben „tiltott” szerelem szövődik egy afrikai bevándorló és egy francia szociális munkás között.
Nem olyan erős, mint az Életrevalók, de a francia rendezőpáros most is kivételes érzékkel pengeti az érzelmek finom húrjait. Még a legmegrázóbb helyzeteket is feltöltik életszeretettel, így ellensúlyozva, de nem súlytalanná téve a bevándorlók lélekölő küzdelmét a túlélésért, munkáért, tartózkodási engedélyért. A franciák persze így is sokakat befogadnak, de az apparátus néha azokat is bedarálja, akik bár illegálisak, de a legbecsületesebbek, ezért muszáj nekik drukkolnunk.
A tagbaszakadt szenegálit játszó Omary Sy és a törékeny, minden rebbenésében kifinomult Charlotte Gainsbourg sokak számára talán a legvalószínűtlenebb szerelmespár. De olyan zsigeri vonzalom működik köztük, hogy nehéz elhinni, ilyesmit el lehet játszani, bár mindketten észbontóan jó színészek.
Szabad szemmel alig látható gesztusokkal közelednek egymáshoz, mégis a kettejük közé felhúzott feszültség majdnem akkora dráma, mint hogy végül kitoloncolják-e Sambát. A humor is kedves, őszinte: a szociális munkások bulit rendeznek a menekülteknek, az ablakmosó fiúk táncolnak az irodista lányoknak, és még a legreménytelenebb helyzeteken is lehet mosolyogni. Például, ahogy Sambáék az idegenrendészek elől menekülve, zokniban cidriznek egy párizsi háztetőn, és egyszerre észreveszik, milyen pazar kilátás nyílik az Eiffel-toronyra.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!