Könnyű lenne úgy aposztrofálni Sansal regényét, mint az iszlám 1984-et. Mintha az 1948-ban íródott mű nagyhatalmai által nem birtokolt területeken élők meghódították és bekebelezték volna az orwelli világot (legalábbis a Winston Smith által is lakott Óceániát), és éppen ott folytatnák, ahol azok totalitárius rendszerei abbahagyták.
Csak ezúttal az iszlám kötelmek rendszabályozzák az emberek, a hívők mindennapi életét és gondolatait. Van is igazság ebben az állításban, hiszen a franciául író algériai szerző valóban írása meghatározó elődjeként tekint Orwell nagyhatású művére. Ezt már a címben sem titkolja, ahogy a fikció szintjén is valóságos, még ha a (lehetséges) múlt ködébe is vesző birodalomként épít a Nagy Testvér, a gondolatrendőrség, az újbeszél Londonjára.
Ugyanakkor, bármennyire is aktuális manapság az iszlám hívők európai térhódításáról, pontosabban az ellenük való fellépésről, korlátozásról diskurálni – ami nagyban befolyásol(hat)ja a könyv olvasóit és a könyv fogadtatását –, a regény mégiscsak egy távoli jövőben játszódik.
Bár az 1984-re és a Koránra alapozott lehetséges világokra húzza fel a emberi létezés abszurdumát (Allah helyett Yölah, Mohamed/ Ali helyett Abi, Korán helyett Gkabul, újbeszél helyett abilang), nem csupán megismétli egy geográfiiai áthelyezéssel (Londonból az abisztáni Qodzabadba), illetve a hitről leválasztott(!) vallás cseréjével irodalmi ősét. Hanem a diktatúrák kritikája helyett az általános emberi társadalmi, közösségi, hatalmi viszonyok anatómiáját feszegeti.
Egy történelem nélküli uralmi alakulatban, ahol a kitalált, mesterséges nyelv alapvetően – az európai Felvilágosodás vélhetően szintén konstruált, és manapság már zárványnak tekintett nyelvezetével szemben – korlátozza a világról alkotható gondolatok, eszmék kialakulását, „ébred tudatára” Ati, a főhős – hogy kérdéseivel újfent kizökkentse az időt, létrehozva vele egy másfajta világot.
Ennek a „kizökkenésnek” a megformálása az írói feladat, ami Sansal esetében is felveti az elbeszélhetőség nyelvfilozófiai kérdéseit: hogy gondolhatja Smith/Abi azt, amit gondol, ha szavai nem lehetnek rá, hiszen az újbeszél/ abilang ezt ellehetetleníti? Mert ha ez sikerül, akkor talán nincs minden veszve. Jó lenne ezt gondolni…
Boualem Sansal: 2084 – A világ vége
Ford. Vargyas Zoltán.
Európa, 2017. 310 o.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!