Története során a sci-fi sokat változott, értve itt akár a meghatározását is, mindig csak éppen aktuális és jobb híján definíciók alapján gyömöszköltek be műveket, szerzőket fő- és alkategóriáiba. Pedig nehéz lenne Asimovot, Arthur C. Clarkot, Bradburyt, vagy akár William Gibsont, James S. A. Coreyt közös nevezőre hozni Borgesszel, Thomas Pynchonnal, miközben annál könnyebb más irodalmi kódok mentén föllelni köztük a hasonlatosságot. F. Tóth Benedek írásművészetét is szívesen sorolják a science fictionhöz, ezzel kicsit ki is vonva a komolyan vehető magas irodalom terrénumáról, miközben ez a megkülönböztetés már rég túlhaladott.
Nem úgy a Nélküled a jövő cím alatt összegyűjtött kilenc novella és egy kisregény válaszai olyan folytonosan megújuló, mindig aktuális kérdésekre, amelyeket a test, a lélek, a tudat (az emlékezet) összefüggései, az egyéni felelősség, a (technológiai) tudáshoz való viszony, a társas magány, a hatalom packázásainak embert próbáló kihívásai kapcsán fölteszünk. Az ember, nagyon is az ember – kapcsolata másokkal, önmagával – áll az elbeszélések középpontjában, legyenek bár szereplői idegen fajok, mában gyökerező jövőbeli technológiák haszonélvezői, elszenvedői.
Ez az antropocentrizmus pedig mindig izgalmas, érdekfeszítő történetek kibontásából kerül ki győztesen, még akkor is, ha éppen a teljes önelidegenedés szcenáriója érvényesül a sci-fi komponensek mellett. A legsikeresebben pedig akkor von bennünket, olvasókat a hatása alá, amikor szakít a hagyományosabb elbeszéléstechnikákkal, és ezáltal merészebben bízza ránk a szövegek értelmezhetőségét. Szép példa erre a G-moll című novella párhuzamos valóságainak szituálása, vagy az Éjnek hajnala bibliai teremtés- és Ábrahám áldozathozatalának történetét egymásra csúsztató megoldás reményt adó narratív logikája.
Nem mellékes ugyan, hogy – limitált szériában – a szerző korábbi, Mellékhatás című kötetét az újhoz csomagolták, de nélküle is reményteli úgy a mű, ahogy a szerző.
(Graal Könyvek, 2014. 268 o.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!