Ma este megválasztják Magyarország legszebb hölgyeit, a győztes a nemzetközi mezőnyben képviseli hazánkat.
- De vajon a magyar szépséget is?.
- Milyennek „kellett” lennie Magyarország királynőjének egykor és ma?
- Babaarctól az intellektusig.

  <h1>Rákosi Annamária lett tavaly Miss World Hungary - MTI-fotó, Kovács Tamás</h1>-
  <h1>A tragikus sorsú Molnár Csilla fejére 1985-ben került korona - Fotó: Benkő Imre, MTI</h1>-

Rákosi Annamária lett tavaly Miss World Hungary - MTI-fotó, Kovács Tamás

- – Kép 1/2

„A szépségverseny nem matek, nem paraméterek alapján dönt a zsűri, hanem a hatás a lényeg” – szögezi le Sütő Enikő, egykori modell, aki évek óta vezeti modellstúdióját és számos verseny döntnöke is volt. Tapasztalatai szerint a ma szépnek tartott lányok magasak, vékonyak, de szerencsére az extrém, anorexiás típus már a modellvilágban is egyre inkább eltűnik, viszont Marilyn Monroe-nak ma nem sok esélye lenne, alacsonynak és túlsúlyosnak számítana.

„Néhány éve a tökéletes arcú, nagy szemű, szinte babaarcú lányok nyertek szépségversenyt, ma már a karakteresség is számít, intellektualizálódik a műfaj. Amikor én zsűrizek, figyelem az eleganciát, a mozdulatokat, a beszédhangsúlyt is. Királynőnek lenni felelősség, ezért hiteles és maradandó üzenetet is kell hordoznia.” A hosszú haj a mesei királykisasszonyok tradíciója miatt elvárás, amely nálunk az utóbbi években inkább barna, semmint szőke árnyalatú. Ennek oka lehet, hogy a szőke gyakran nem természetes, a hozzákapcsolt szexszimbólum jelleg pedig nem illik egy királynőhöz. Így aztán nem meglepő, hogy a mai verseny 16 legjobbja közül csupán négynek van világos haja.

Sütő Enikő szerint minden országban az ott jellemző kulturális szokásoknak, hagyományoknak megfelelő nőt választanak szépségkirálynőnek. E szerint nálunk a sudár, barna, hosszú hajú, a megbízhatóságot tükröző lány a szépségideál.

Ennek némiképp ellentmond az irodalomtörténész véleménye.

„A szépségideál kultúránként eltérő, a nyugati típusú még mindig a fehér bőrű, hosszú szőke hajú, hosszú combú, magas nő, de a lassan azért nyitottabbá válunk az ettől eltérőre is. A természetesség vagy az ideális mint kategória nem létezik, egy konstrukció részei csupán, amelyeket hatalmi struktúrák (pl. média, politika, gazdaság, szórakoztatóipar) bizonyos érdekek mentén határoznak meg. Ráadásul a többség kilóg ezekből a kategóriákból” – mondja Hermann Veronika. A szépségideált egyébként a kultúra, a társadalom és a technológia kölcsönhatása határozza meg. A trend körülbelül 20-30 évente változik, például a testalkatdivatnak megfelelően. A Willendorfi vénusz egykor szépségideál volt, ma csak néhány olyan kultúra van, amelyben a széles csípő, a nagy fenék a divat. Például az USA-ban 1980 és ’90 között azért volt 200 százalékkal több plasztikai beavatkozás, mert akkor már a technológiai fejlődés által megfizethetőbbek voltak az ilyen műtétek. „Károsnak tartom a szépségversenyeket, ugyanis tárgyiasítják a nőket, hatásuk önbizalomcsökkentő lehet az éppen nem díjazottak számára és az őket etalonnak vevő nézőknek is, akik próbálnak rájuk hasonlítani” – nyomatékosítja véleményét Hermann Veronika. Szerinte 20. századi mítosz, hogy a magyarok szebbek, mint más nemzetek. „Biztos lábakon álló fogyasztói kultúrában nincs szükség ilyen »vigaszdíjakra«, önfelmentésekre.”

Balassa Gábor egykori modell évekig rendezte a Look of the Year modellversenyt, szerinte kevés ma az olyan szép lány, akin nincs semmilyen műtéti beavatkozás, holott a modellszakmában hátrány a szilikonmell, az ajakfeltöltés, de a tetovált szem, a festett haj és a műköröm is Ugyanakkor a szépségversenyek győztesei nem biztos, hogy modellnek is alkalmasak. „Az, hogy valaki szépségversenyt nyer, kevés a modellszakmában. Meg kell felelni az előírt magasságnak és a többi méretnek is, de számít az intellektus és a motiváltság is. A szépségversenyen az aznapi külső, teljesítmény számít, inkább a nem megosztó személyiségek szoktak nyerni, akiket a legtöbben kedvelnek.”

Míg a ’90-es években a nőies, vékony nők és az izmos férfiak számítottak szépnek, Balassa szerint ma inkább az uniszex a divat. „Magyarország uniformizált, az ideál pedig a hétköznapi felé megy, mivel manapság nincsenek ikonikus sztárszépségek, mint évtizedekkel ezelőtt a színésznők vagy énekesnők.” A szakértő úgy véli, a magyar nők nagyon szépek, ennek oka a szerencsés génkeveredés. „Ugyanakkor a szépségkirálynők általában nem képezik le az országot, de némi alapismertséget lehet vele szerezni, igaz, ehhez ma már elég egy valóságshow-ban is szerepelni” – teszi hozzá.

A szépség tudományos szempontból

A szépséget már az antik időkben is kutatták. Pitagorasz szerint a vonzerő a matematika nyelvén is leírható: a helyes arányokkal, azaz az aranymetszéssel. Ennek az elméletnek az egyik leghíresebb példája Leonardo da Vinci Tökéletes ember című alkotása.

Tudományos szempontból a szociálpszichológusok kezdték először vizsgálni a szépséget. A 20. század végén zajlott kutatások szerint a vonzóbb emberek társadalmi előnyöket élveznek, egy másik vizsgálatból pedig az derült ki, hogy a szebb embereknek kedvezőbb személyiségvonásokat tulajdonítunk. Az „ami szép, az jó is” elvet holdudvarhatásnak is nevezik.

Bereczkei Tamás egyik tanulmányából kiderül, azt az arcot tartjuk szépnek, amely közelebb van a populáció átlagértékeihez. Ezt az értéket mutatja például a szemszélesség, a fülhosszúság, a pofacsontok távolsága vagy az ajak nagysága. A vizsgálat során a konstruált átlagarcot magasabbra rangsorolták a szexuális vonzóerő tekintetében, mint az individuális arcokat.

Ezen kívül például a kis áll, az arc középső részeinek párnázottsága is növeli a „szépséget”. Egy amerikai kutatás szerint pedig amikor a gazdaság stagnál, akkor az ideálisnak tartott, „ikonikus” női arcban inkább az érettebb, szögletesebb vonásokat tartják vonzónak.

A Miss World Hungaryt először 1996-ban rendezték, a licencet ekkor vette meg Fásy Ádám, de nemzetközi versenyen már 1989-ben is részt vett magyar versenyző. Viszont ’96 óta csak a Miss World Hungary nyertese vehet részt a nemzetközi megmérettetésen.

2006-ban Fásy a jogok egy részét eladta a Magyarország Szépe Kft.-nek, amelynek tavaly óta Hajdú Péter és felesége, Sarka Kata a tulajdonosa. 2008 és 2010 között a Miss Universe Hungary és a Miss Earth Hungary versenyekkel összevonva, A Királynő című show keretében rendezték meg a szépségversenyt, először az RTL Klubon, majd a TV2-n.

A Miss World Hungary ma esti, élő döntőjére ezer lányból 16 került be. A hölgyek bikiniben, a ’60-as évek retroruháiban, estélyiben és Náray Tamás kollekciójában is a színpadra lépnek. A zenéről Radics Gigi, Király Viktor, Kállay-Saunders András és a New Level Empire gondoskodik. A zsűriben pontozni fog Nacsa Olivér, Michelisz Norbert, Hajas László és Pantl Péter, a Playboy főszerkesztője.

A gálát az M1 élőben közvetíti, Osvárt Andrea és Harsányi Levente vezetésével. A Miss World szépségverseny több mint 140 országban van jelen, a hazai nyertes képviseli majd Magyarországot az októberi, londoni, nemzetközi döntőn.

A szigorú licenc alapján működő verseny alapszabályát a britek hozták, plasztikázott hölgyeknek itt nem sok babér terem. A versenyzőnek 17 és 24 év közötti, gyermektelen, hajadonnak kell lennie. Kizáró ok a verseny imázsába nem illő fotók és filmek létezése.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!