Egy kormányhatározat értelmében több tucat közalapítvány megszűnik vagy átalakul tavasszal. A megszüntetett alapítványok feladataival kapcsolatosan – április végéig – tanácsadó testületet kell létrehozni a kuratóriumok helyén.
Így akár százak is elveszíthetik munkahelyüket. Egyesek úgy vélik: valóban vannak olyan közalapítványok, amelyek a „pénzcsapoldák” közé tartoznak, persze a sajátját senki sem sorolja ezek közé. A megszüntetés érinti – többek között – az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítványát, amelynek igazgatója, Rainer M. János a VH-nak elmondta: a decemberi határozaton nem lepődtek meg, de remélték, máshogyan lesz. – Lesújtott minket a hír, amit egyébként egy ismerősöm telefonhívásából tudtam meg tavaly év végén, a két ünnep között, éppen szánkózás közben. A „hogyan tovább”-on gondolkodunk, 16 ember állása szűnhet meg. Mindenképpen szeretnénk folytatni az eddigi tevékenységünket. Reméljük, jó kézbe kerül a gyűjtemény.
A munkatársak egybehangzóan állítják: soha nem kötődtek egyetlen párthoz sem, nem pártintézményként működtek, s az Antall-kormány idején is kaptak állami támogatást.
– A vizsgálat nyáron indult, leadtuk az összes kért dokumentumot, de külön a vizsgálat eredményéről nem értesítettetek minket, csak a Magyar Közlönyben olvastuk – mondja Rainer.
A kormányhatározat kimondja: a jelenkori magyar történelem feltárása és bemutatása továbbra is ellátandó feladat. De hogy kié lesz ez a jövőben, az még kérdés. Szakkönyvtár, kézirattár, munka- és életútanyagok, ezer tételes oral history, internetes fotóbázis. Nem tudni, mindez kinek a kezébe kerül. – Január 3-án kértem tájékoztatást a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális és közigazgatási államtitkáraitól, Szőcs Gézától és Jávor Andrástól, de levelemre eddig még nem érkezett válasz.
Az ’56-os intézet 1995 óta közalapítványként a köz számára készítette az anyagokat. – Szomorúan tudomásul veszem, ha nem lesz rám igény. A küldetésemet mindenképpen folytatni fogom, hogy csak otthon vagy máshol is, még nem tudom. Nem vágyom hatalomra, igazgatói teendőkre, nem zárom ki azt sem, hogy egy új vezetőséggel dolgozzak együtt, ha az intézetünk eddigi arculata, belső működési elvei, céljai és önállósága megmarad.
Rainer M. János az alapítvány költségvetésével kapcsolatban csak annyit közölt: jóval 10 milliárd felett van az összeg, amit évente kezelnek, ez kerülhet április 30-a után állami kézbe. Hogy miért pont április vége a határidő, nem tudják.
Úgy értesültünk: idén 59 millió forintot kapott a közalapítvány, ami maximum a fenntartásra és év végéig a fizetésekre elég. Egyesek úgy vélik, politikai szándék állhat a döntés mögött: Rainer M. János két kitüntetést is kapott az előző kormányoktól. Amikor a Terror Házától elvett támogatást az ’56-os intézetnek ajánlották fel, nyílt levélben utasították azt vissza. Mások azon csodálkoznak, hogy pont egy olyan kormány szünteti meg az intézetet, amely erősen kötődik 1956-hoz.
A Magyar Kultúra Alapítvány is érintett, ám erről Csoóri Sándor nem tud. – Hivatalosan nem értesítettek, de abban bízom, hogy meghagyják az alapítványt. Rossz döntés lenne, ha megszüntetnék, hiszen fontos feladatot lát el, például Kolozsvárról, Kassáról, a délvidékről is érkeznek alkotások, művészek.
A Magyar Könyv Alapítvány sorsa is megpecsételődött. Károlyi Dóra, az alapítvány elnöke sem tud többet, mint amit a Magyar Közlöny tavalyi utolsó számában megjelent rendelet tartalmaz. Őket hivatalosan nem értesítette senki, nem tudják, mikor és hogyan fogják felszámolni az alapítványt, szükség lesz-e még a munkájukra. Talán a Balassi Intézet veheti át feladataik egy részét, míg az írók és kiadók kizárólag a Nemzeti Kulturális Alaphoz fordulhatnak támogatásért (ám ez elsősorban a szépirodalmi művekre vonatkozik, tudományos könyvek megjelentetésére például még nem is írtak ki pályázatot).
Az alapítványnál, mely tizenöt év alatt kb. 800 magyar mű idegen nyelvre való fordítását segítette elő – csupán négyen dolgoznak. Saját működésüket iroda-bérbeadásból fedezik, és az állami költségvetési támogatás mellett a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesületének (MASZRE) pályázatain is sikerrel indultak. Tavaly 81 millió adóforintból támogatták volna a magyar klasszikus és kortárs irodalom külföldi megjelentetését, Kosztolányitól Kertészig, ebből azonban a kormányváltást követően 30 millió forintot zároltak, bizonytalan időre. Szeptemberben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vizsgálta működésüket, és mindent rendben talált. A megszüntetés oka tehát bizonyosan nem ez, nem is feltétlenül a költséghatékonyság, hiszen ennél kevesebb pénzből már aligha lehetne ezeket a feladatokat érdemben ellátni.
Míg fel nem számolják, az alapítványnál dolgozni fognak: a megítélt fordítástámogatásokat kifizetik, és reményeik szerint a március 31-i határidővel meghirdetett pályázatot is el tudják még bírálni. Hazai könyvkiadás-támogatási pályázatukat már tavaly ősszel fel kellett függeszteni a forráselvonás miatt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
