Gigantikus méreteket öltő műtárggyá válik a kortárs múzeumi térben a Marshall-erősítő és a gitárpengető, a rajongókról készült fotósorozat pedig többet elmond a zenekarokról, mint egy rocktörténeti kézikönyv.
A rockzene áll a Ludwig új kiállításának középpontjában, a tárlat – témájából adódóan is – a tiszteletadás különböző formáiban gazdag anyagot mutat be.
A berlini Künstlerhaus Bethanienből érkező kiállítás művészei egyaránt tanulmányozzák a rajongói szenvedély, a tömegmédia, a popkultúra és a politika együttes hatását.
A ma már több ezer dollárt érő kalóz lemezborítók, rocksztárportrék, a popkultúra klasszikus és alternatív kellékei Argentínától Japánig mind fellelhetők. S ha a kiállított tárgyakhoz sztorikra, zenékre, kultúrtörténetre vágyik a látogató, vasárnaponként a magyar könnyűzenéhez szorosan kapcsolódó emblematikus figuráktól hallgathatja meg mindezt, egyben.
„Ugye, nem gondolja senki, hogy művészettörténész vagyok?” – ezzel a közönségnek szóló, rocksztáros allűrt idéző kérdéssel kezdte rendhagyó tárlatvezetését Lévai Balázs. Pólóján Red Hot Chili Peppers, cipője Fender, humora alternatív a ’90-es évekből, kalauzolása élmény- és véletlenszerű. Akár ha frissen fényre gyúlt színpadon állna.
A szép számmal Lévai köré sereglett látogatók arcán a kezdetkor szokásos megilletődés Klaus Killisch: Halott őrültek, egyesüljetek! című kultikus képe előtt (lásd fent). A német képzőművészt olyannyira megihlette kedvenc zenekara, a Grateful Dead, hogy az elmélyült zenehallgatásból egy egész falat betöltő munka született. Nem mellesleg ők az első zenekar, mely tudatosan látott neki rajongótábora építéséhez, miután lemezborítójukon felkérték közönségüket, küldjék el nevüket, címüket – ebből született a máig aktív Deadheads mozgalom.
Klaus Beyer német önjelölt performer esetében a néző a mellékhatással is szembesül: a művészetet és a rajongást csak vékony mezsgye választja el a kóros megszállottságtól. Lévai szavait idézve: „Uhrin Benedek Pavarotti a német Beatles-imitátorhoz képest”, mégis az évtizedek alatt felépített saját magánmitológiájával népes rajongótábort tudhat maga mögött.
A tárlatvezetés végén, a Motörhead-tetoválásokat felvonultató fotósorozat előtt egy praktikus jó tanáccsal búcsúzik közönségétől Lévai: a portrét bemutató testfestéssel bánjunk óvatosan, mert mi lesz azután, hogy kirúgják az egyik zenekartagot?
Persze mint mindenre, erre is van megoldás: a Tankcsapda egyik kipingált rajongója, mikor menesztették a gitárost, azt válaszolta: még van két hely a fenekemen.
A kiállítás június 26-ig
látogatható
A Rock/tér/idő társkiállítással közös rendhagyó tárlatvezetők:
(május 7-én Beck Zoltán vezette körbe látogatókat),
a továbbiakban pedig:
Wahorn András, május 14.,
Legát Tibor, május 21.;
Menyhárt Jenő, május 28.;
Vitáris Iván, június 4.;
Bocskor Bíborka, június 11.;
Pándi Balázs, június 18.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!