A hétvégén ismét évszázada épült házakba látogathatnak az érdeklődők a Budapest100 rendezvény keretében. A harmadszorra megrendezett „nyitott házak ünnepén” nem csak lenyűgöző építészeti megoldásokkal találkozhatunk, megismerhetjük milyen érdekességeket és emberi történeteket rejtenek a nap mint nap látott homlokzatok.
A százéves házak történetének feltérképezésén lelkes önkéntesek, fiatal építész és művészettörténész hallgatók dolgoztak, hogy munkájuk eredménye utána a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár Budapest gyűjteményében gazdagítsa a város történetéről felhalmozott tudást. A Múzeum körúttal párhuzamos Magyar utca 27-ben áll egy épület, amelyről valószínűleg meg sem mondanánk, hogy már egy évszázada áll a helyén. Fiatalok, külföldi albérlők lakják a kétemeletes sárga, gazdagon díszített homlokzatú házat. A most kifejezetten jó környéknek számító területen húzódott régen a városfal, az utca Budapest egyik „vöröslámpás negyede” volt, a szemközti házban 1911-ben számolt fel egy nagyobb kuplerájt a rendőrség, de biztosak lehetünk benne, hogy itt is számos éjjeli pillangó húzódott meg a múlt század elején. A belső udvaros házban egyébként Lantai Ede motorkerékpár- kereskedő műhelye működött az 1930-as években, amelyet a kor híres versenyzője Hummel Ede vezetett. Mint azt Tolnai-Pálóczy Enikő művészettörténésztől megtudhatjuk, a folyosó fekete-fehér érdekes mintákat kiadó cementkövei szinte az eredeti állapotukban tekinthetők meg. Enikő szerint ezek a házak csak kisebb felújításokra szorulnak, úgy lettek megépítve, hogy még sok évtizedig lakhatóak lehetnek.
Az Üllői út és a Mária utca sarkán, a Magyar Iparművészeti Múzeummal szemben álló ház jó példája, hogyan változhat egy épület funkciója, lakói és szellemisége a történelem viharai által. A házat a Heinrich család építtette, akik Európa második legnagyobb vaskereskedői voltak, kevés helyen látni ilyen alapossággal kimunkált kovácsoltvas korlátokat és díszítéseket. A neogótikus stílusban épült téglaház Mária utcai gazdasági bejárata fölött még mindig látható a Heinrich A. és fiai felirat, a hatalmas udvarról raktárak nyílnak, oldalt falikút. A német származású család a század elején folyamatosan növelte a vagyonát és a politikai befolyását, a családfő Alajos fiai a másik híres pesti kereskedőcsalád, a Schopperek lányait vették feleségül. A vállalat és a család „aranykorának” az 1948-as államosítás vetett véget, az épületet a Vasért kapta meg, így a sárga köves udvar és a raktárhelyiségek még sokáig eredeti funkciójukban szolgáltak. Jelenleg egész más „népek” lakják a házat, a hírneves szórakozóhely, a Kultiplex lebontása után a Tilos rádió talált itt otthonra, majd egyre több zenekar is itt rendezte be próbatermét. Az Üllői út felőli reprezentatívabb szárnyban élt régen a család és a vállalat magasabb rendű tisztségviselői, most fiatal iparművészek alkotnak a szobákban. Csabai Gábor „Papó” a rádió ügyvezetője azt meséli, az első információk arról szóltak, hogy az épületet lebontják és mediterrán lakóház épül a helyén. A pro - jekt szerencsére egyelőre meghiúsult, így a Tilost követve egy új generáció vette birtokba a régi vaskereskedést. A család lakhelyének második emeletén működik a Heinrich Alkotói Szint, az „első fecske” tavaly Katona Barbara ötvösművész volt, azóta ruhatervező, textiles, fémműves és grafikusművész is dolgozik itt.
Idén több mint negyven épület (és egy hajó) nyílt meg hétvégén a Kortárs Építészeti Központ által szervezett eseményen, amelyet a The Guardian brit napilap a kontinens legjobb programjai közé választott. Lesz, ahol gulyással, máshol koncerttel, megint máshol filmvetítéssel várják a látogatókat, a BKV pedig egy 100 éves villamost is forgalomba állít a Kiskörúton az esemény apropóján. De: ahány ház, annyi történet – már csak ezért is érdemes betérni a régi épületekbe.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!