Meglepetésre, Reni nyert!

– Megasztár vagy, sokan ismernek és szeretnek, ez nagy felelősség. Hogyan éled meg?

– Hihetetlen érzés, hogy ennyi ember szeret és ennyi embert érdekel, amit csinálok, de érzem ennek a felelősségét is. Nagyon nagy volt a nyomás, de én örülök ennek, ez pont így a jó.

– Ha elölről kezdhetnéd a versenyt, változtatnál valamin?

– Semmin. Mindent épp így csinálnék. Ezt nem lehet átgondolni, ösztönösen kell viselkedni. Mindig is önfejű és makacs voltam, ahogy elterveztem a dolgokat, úgy is valósítottam meg őket. Számomra nagyon nagy dolog, hogy eljutottam a csúcsig, álmodni sem mertem róla. De a viselkedésem, a teljesítményem ösztönös, ami a színpadon megjelenik, az mind én vagyok.

– Mit fogsz először csinálni? Gondolom, kipihened magad.

– Igen, jó lesz végre hazamenni. Rég láttam a szüleimet, pedig sok mindenről kell beszélnünk, nagyon hiányoznak.

– És később mihez kezdesz? Milyen úton indulsz el?

– Határozott elképzeléseim vannak. Szeretném, ha Magyarországon is készülne rhythm & blues lemez. Ez az én stílusom, bár sokan óvnak tőle, mivel ennek itt nincs akkora tábora. Igaz, hogy az ilyen lemezeket nem veszik annyian, de azoknak csinálnám, akik szeretik ezt a zenét és engem.

– Többen is nyilatkozták már, hogy a zenei piac telített, nincs szükség ennyi új előadóra.

– Szerintem ez nem így van. Mindig szükség van új arcokra, új hangokra és új színfoltokra. Mindenkinek van, kell, hogy legyen helye.

– Sok információ, hír jelenik meg rólad, némelyik nem túl hízelgő. Mit kezdesz ezekkel? Milyen a viszonyod a sajtóval?

– Igyekszem jó viszonyban lenni az újságírókkal. Persze sok olyasmit is látok magamról, ami nem kifejezetten pozitív. Ezekkel nem foglalkozom. Sokan tanácsolták, hogy ne figyeljek a rossz dolgokra, mert akkor az kikészítene. Ezért igyekszem csak a jót meglátni mindenben.

– Te magad mennyire vagy elégedett saját teljesítményeddel?

– Ezt nehéz megmondani. Én igyekszem mindig a legjobbat nyújtani, hogy örömet szerezzek. Ez természetesen jön, nem lehet manipulálni. Szerintem kívülről nem is látszik, milyen csodálatos érzés részt venni ezen a versenyen. Ezt csak az értheti, aki megéli. Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehettem. Ez a verseny egyikőnk számára sem az anyagiakról vagy a tárgyi nyereményekről szól. A közönség, a rajongók szeretetének elnyerése az, ami mindannyiunk számára a legfontosabb.

 

Tartalmas, szép este volt

 Több mint féléves széria ért véget pénteken. A Megasztár az elmúlt hónapokban kapott hideget-meleget. A szombati adást kénytelenek voltak péntekre menekíteni, nehogy az X-Faktor hétről hétre elverje őket. Friderikusz Sándor nem állta meg, hogy ne rúgjon még egyet a konkurens csatornába, felajánlva egyetlen döntős hölgyüket, hiszen „nő nélkül nem lehet nyerni”. Mester Tamás, a kíméletlen, másokat folyamatosan kritizáló zsűritag élőként és megismételhetetlenként beharangozott produkciója közben a jobb felső sarokból eltűnt az élő műsorokat jelző „élő” felirat. (Egyébként nem volt ez másként a legek legjeit felsorakoztató összmegasztáros produkció alatt sem.) A több mint háromórás műsor egyik fénypontjaként beharangozott „bénák éneke” kétségkívül az egyik legszívszorítóbb és egyben legmegalázóbb pillanat volt. Szívszorító volt látni, hogy csinál hülyét a csatorna szemmel láthatóan tehetségtelen, de lelkes emberekből. Megalázó volt látni, hogy mintegy elrettentő példaként és véres kardként mutogatják őket, nekik pedig láthatóan fogalmuk sem volt, hogy épp egy ország röhög rajtuk, a műsorvezető Liptai Claudia és Till Attila vezetésével. Mondhatnánk persze, hogy tudták, mire vállalkoznak, nyilván pénzt is kaptak érte. Ez azonban nem mentesít senkit a felelősség alól, mindenki, aki ujjal mutogat ezekre az emberekre és kineveti őket, szégyellheti magát. Eme – a csatornának kínos – pillanatot ellensúlyozandó az elmúlt versenyek sztárjai is színpadra álltak, különféle formációkban, hogy kitöltsék a gigantikus műsoridőt. 

Jól felépített, a nézőket mindig kézen fogó és ügyesen lavírozó műsor volt a Megasztár. A döntőbe jutott énekesek nyilván tehetségesek, de hogy karrierjük, mely a tegnapi döntő után fénysebességgel veszi majd kezdetét, meddig tart, és főként hova, az még a jövő zenéje. Elnézve Tolvai Renáta arcát, amint az eredményhirdetés után a mennyezetre tekintve, királynői pózban fogadta a gratulációkat, neki már van biztos terve. A produkció készítői pedig mindenképpen megveregethetik egymás vállát, mert bravúrosan lavíroztak a főműsoridő buktatói között. A legenda megszületett, a bohócokat kinevettük, a zsűri olvadozott.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!