Jól döntöttek a filmfesztivál szervezői, hogy minden vetítést az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartanak.
Az Érpatak modell múlt szombati előadásán így sem fért be mindenki a Díszterembe, mert még mind a 64 vármegyéből is jöttek a hívó szóra. Megjelentek a falu vezetői is, ezúttal nem egyenruhában, de azért, hogy megtámadják a filmet. Benny Brunner holland rendezőt a szabadság, a jog érdekelte Érpatakon. Bemutatja a munkaalapú társadalom sajátos értelmezését. A polgármester katonai öltözete, „munkaruhája” hatásos. Így akarja a törvényt betartatni, de a bíróságon nem hallgat a jog képviselőjére. Ő mindenütt ott van, ha áramtolvajt kell fogni, ha gyereket kell elhelyezni, így nem marad ideje az öreg cigány asszony panaszára, akire rádől a háza. Van idő viszont a militarizmus ápolására, nácizmust idéző felvonulásra. A harcos képzése sikeres, egy fiú lelkesen beszél erről, hogy erős és polgármester akar lenni. Együtt vonulnak a főutcán, a film végén, de epilógusként, programként bekerült Orbán beszéde az illiberális rendszerről. A holland film a „Nézz szembe a sztereotípiákkal” kategória díját nyerte.
A közönség viszont a Zimbabwében készült Mi, demokratákat díjazta. A 2008-as véres elnökválasztás után forgatott a dán Peter Tygessen arról, hogyan akart Mugabe (képünkön), az ország veterán, már 91 éves diktátora alkotmányt adni a népnek. Ott is nemzeti konzultációt tartottak, buszokkal szállítva a kormánypárti választókat, fenyegetve az ellenzéket – elmenve egészen a gyilkolásig. De ott volt, aki ebből nem kért. Az ellenzéki vezető, Mwonzora ellenállt a manipulációnak. Éles vitákat folytatott az alkotmányozó bizottságban a Mugabéhez lojális kormánypárti Mongwonával. Ők ketten több mint ötezer nyilvános meghallgatásra utaztak együtt országszerte, a részvételi arány ezeken a találkozókon elképesztő volt, emberek órákon át gyalogoltak, hogy meghallgathassák az érveket. Aztán az ellenzéki vitapartnert letartóztatták, barátjává lett kormánypárti párját pedig az elnök elleni összeesküvéssel vádolták meg. A film mégis arról szól, hogy küzd az ember azért, hogy áthidaljon egy országot kettészelő politikai ellentéteket. A happy end azonban Zimbabwében is elmaradt: Mugabe végül aláírta az új alkotmányt, ám annak demokratizálódás irányába tett lépéseit nem hajtotta végre megfelelően, a 2013-as választást viszont nagy fölénnyel nyerte.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!