„No, de milyen színeket látnak ezek az emberek!” – kiáltott fel Ferenc József 1900-ban egy bécsi szecessziós tárlaton Lenz Egy élet (Egy világ) című képét nézegetve. Hasonló élményben lehet részünk a Szépművészeti Múzeum Nuda Veritas – Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei 1895–1905 című kiállításán.
A szecessziós alkotók – bármilyen sokfélék voltak is – hittek abban, hogy meg tudják változtatni a művészetet, ezáltal az emberek életét. Munkájukat a teremtés eufóriája hatotta át. Ez érződik a Szépművészeti és a bécsi Albertina Múzeum, valamint számos magángyűjtő együttműködésének köszönhető tárlaton is, ahol a korai szecesszió legszebb munkáit állították ki. A kiállítás kurátora, Marian Bisanz-Prakken elmondta, hogy abban a tíz évben, melynek alkotásait bemutatják, a szecesszió minden irányzata kialakult, ezért a kiállítás egy ívet ír le: egy programadó művel, Klimt Nuda Veritas (Meztelen igazság) című festményével indul, amelyet a Secession-kör első kiállításán mutattak be 1898-ban. A Nuda Veritas éppen azért készült, hogy sokkolja a közönséget: egy egyáltalán nem klasszikus megformálású, mégis erotikus nőalakot ábrázol, azt szimbolizálja, hogy minden művésznek a saját igazát kell követnie, bármennyire meghökkentő is az. Ez a radikalizmus a szecessziós művészet védjegye lett. Itt még az újdonság varázsa hatja át az alkotókat, de a másik programadó Klimt-mű, Az élet küzdelem (Az aranylovag) ennél már borúsabban zárja a sorozatot. A virágoktól eljutunk a geometrikus formákig: ugyanúgy, ahogy a Secession folyóirata a Ver Sacrum (Szent Tavasz) is csak hat évfolyamon át virágzott, 1898-től 1903-ig. A tárlaton Klimt számtalan erotikus rajzát is bemutatják, melyek közül sok a leszbikus szerelmet ábrázolja. Emellett láthatóak a bécsi egyetem orvosi karát dekoráló Fakultás-képek enyhén naturalista tanulmányrajzai vagy híres Beethoven-fríz tervei. Kiemelkedik a már említett, Ferenc József által is méltatott Egy élet (Egy világ) című Lenz-festmény és Klimt melankolikus képzeletbeli portréja, a Halovány arc. A Halvérűek című toll- és tintarajzot első alkalommal állították ki, mert magángyűjtőé. Kövesházi Kalmár Elza szobrász – az egyetlen magyar művész, aki a századfordulón kiállított Bécsben – két alkotását, az Íjászt és a Mefisztót is láthatjuk. Az itthoni közönség számára kevésbé ismert szecesszionisták és külföldi, kortárs művészek – Degas, Toulouse- Lautrec vagy Gauguin – rajzait, grafikáit és fametszeteit is megtekinthetik az érdeklődök.
Gustav Klimt élete
Egy Bécs környéki faluban született 1862-ben, apja ötvös volt. Az Iparművészeti Akadémiára járt. 1897 áprilisában alapította meg az Ausztria Képzőművészeinek Egyesületét, vagy ismertebb nevén a Secessiont. A csoport tagjai a következő évben tartották első kiállításukat, ennek volt programadó műve a Nuda Veritas. Munkáiban rendkívüli eleganciával újította fel a női akt klasszikus témáját. Ez a könnyed, de tagadhatatlanul pornográf ábrázolásmód hozta meg számára a sikert. A legismertebbek a Csók és az Adele Bloch-Bauer című festményei. 1918-ban halt meg.
A kiállítás számokban
A Szépművészeti Múzeum 100 millió forintból rendezte meg a kiállítást. A csaknem 200 művet 35 milliárd forintra biztosították. Ennek legnagyobb része, 25 milliárd a Nuda Veritas biztosítási értéke. 46 alkotás a Szépművészeti tulajdona: nagyrészüket még az 1900-as évek elején vásárolta meg a múzeum jogelődje, az Országos Képtár közvetlenül a Secession-körtől, ugyanis szinte egy időben alakult meg művészcsoport és az intézmény. Az adásvételről a múzeum irattárában megőrizték a számlákat, ezeket is meg lehet tekinteni január 9-ig.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
