Itt és most – Képzőművészeti Nemzeti Szalon 2015, Műcsarnok

 
A szobrászat hangsúlyosabb szerepet kapott – a kurátor szerint az utóbbi időben ez a művészeti ág fejlődött a leginkább - Fotó: Czimbal Gyula, MTI

Nem kis feladatra vállalkozik a Műcsarnokban berendezett Nemzeti Szalon: a kortárs magyar képzőművészet legjobbjait szeretné bemutatni. A szervező Magyar Művészeti Akadémia célja persze nemes és könnyen népszerű lehet, mert ki ne akarná egy helyen látni a legjobb, ma élő művészek remekeit. Legyen szó grafikáról, festményről, szoborról.

Ugyanakkor a Nemzeti Szalon már a 17. századi Párizsban is vitákat robbantott ki, a mai magyar sem volt ezektől mentes. Kezdve azzal, hogy a párizsi mintától eltérően itt nem beadás-zsűrizés gyakorlata alapján kerültek a legjobb képek a falra, a legkiválóbb szobrok a néző elé – felkért kurátorok válogattak a művészek között és hívták meg őket. N. Mészáros Júlia kurátor, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum művészettörténésze az elmúlt tíz év termését és 6000 művész munkáit szelektálta, mint mondja, igyekezett egyszerre teret adni fiataloknak és a már ismert alkotóknak, határon innen és túl. De szerepelnek a tárlatban 2005 és 2015 között elhunyt művészek alkotásai is.

Végül 207 alkotó állít ki a Műcsarnokban, a július 19-ig tartó Nemzeti Szalonban. A kiállítás valóban látványosra sikeredett. A tárlat nagyobb témakörök szerint csoportosítja a műveket. A kiállított alkotások között természetesen akad több felejthető, de lenyűgöző darab is, érdemes rászánni az időt. Személy szerint azért kíváncsi lettem volna, hogy a visszalépő dr. Máriástól milyen politikamentes kép került volna a Műcsarnokba.

Többen visszautasították a szereplést; továbbá a kiállítással egyidőben megnyílt az „ellenszalon” is: az OFF-Biennále kortárs művészeti szemle. A fiatal képzőművészek által szervezett rendezvény független, állami pénz nélkül jött létre.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!