Évtizedekig ki voltunk szolgáltatva a rádiók által rongyosra játszott dalok hegemóniájának, ma már viszont az internetnek köszönhetően sokkal egyszerűbben megválogathatjuk, mit szeretnénk hallgatni. Ennek ellenére nem kerülhetjük el a „dallamtapadást”, ha valami igazán nagy siker lesz, biztosan belemászik a fülünkbe jártunkban-keltünkben. De vajon hogyan születik egy magyar sláger?
Tizenegyezer-kétszáztizennyolc, vagyis átlagosan naponta több mint harminc új magyar zeneművet regisztráltak tavaly a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, vagyis az Artisjus rendszerében – tudtuk meg Tóth Péter Benjamin stratégiai és kommunikációs igazgatótól. Nem kis szám, ennek azonban csak nagyon kis része futott be igazi karriert, például Majka, Curtis és BLR Belehalok vagy ByeAlex Kedvesem című számát biztosan azok sem tudták elkerülni, akik tévé és rádió nélkül élik az életüket.
Azonban ha a „slágergyártás” egyszerű klisék egymás után pakolásából simán menne, akkor akárkinek sikerülhetne, de még a legtapasztaltabb szakemberek sem tudják megmondani, hogy végül melyik szám fut be biztosan karriert. Berkes Gábor zeneszerző, az Első Emelet, a Rapülők és az Emberek zenekar tagja szerint az igazi sláger az, amit akár már három hallgatás után vissza tudunk dúdolni, nem feltétlenül az, amit nagyon sokszor játszanak a rádiókban. Úgy gondolja, a zenei szerkesztők sokszor olyan dalokat játszanak rongyosra, amelyek nem alkalmasak arra, hogy slágerré váljanak. „Ezek az emberek kis túlzással élet-halál urai, minden rajtuk áll vagy bukik” – teszi hozzá.
Régebben inkább a zenészek határozták meg a trendeket, amit divatossá tettek és el tudtak fogadtatni a közönségükkel, az slágerré tudott válni. Ma megfordult a folyamat, a trendek határozzák meg, hogy mihez alkalmazkodnak a magyar szerzők és előadók, különben nem jutnak médiafelülethez. „A populárisnak nevezhető szcénában az alkotói szabadság szinte nulla, nagyon komoly kliséknek és előírásoknak kell megfelelni. Külföldről sokkal bátrabb és érdekesebb zenék tudnak betörni hozzánk, valószínűleg ott ez nem így működik. Ez azért van, mert kereskedelmi rádiók nem mernek kockázatot vállalni, félnek az eredetitől” – mondja. A rádiókban hallott populáris számok nagy része Berkes szerint koppintása valami külföldi sikernek. Néhanapján konkrét lopások is előfordulnak, de kis jóindulattal azt mondhatjuk, akár elő is fordulhat, hogy véletlenül a jól működő klisékből valaki egy külföldihez nagyon hasonló dalt írt. A ’90-es években fel-felbukkanó „tátikázó”, más hangjára playbackező előadók már nincsenek, de nem tűntek el a zenei életből: saját „nem létező hangjukon” énekelnek. Ha valami nagyon jó sláger, a közönség még ezt is elbírja.
Hozzátartozik a teljes képhez, hogy az internet némileg demokratizálta a piacot, ma már előfordul, hogy valami először az interneten lesz népszerű, és onnan kerül be a rádiókba és tévékbe. Kivételt képez a hazai zenei életben a Petőfi rádió kínálata, amely 2007-es átalakulása óta új színt hozott a piacra. Ezzel Berkes Gábor szerint egy olyan kapu nyílt meg a hazai zenészek előtt, ami soha előtte. A rádió a kezdetektől fel merte vállalni az új, underground vagy éppen csak szokatlan zenéket, és sok zenekart népszerűvé is tett.
Berkes szerint szinte „betegesen zárt” a szakma, néhány, egyébként nagyon tehetséges dalszerző fedi le a piac ötven százalékát, így azonban száz magyar számból, amit a kereskedelmi rádiókban hallunk, 30-40-et négy-öt ember ír, ettől egysíkúvá válik a dallamvilág. Hauschel Tamás azon szerencsés fiatalok egyike, akinek már néhány megbízás erejéig sikerült betörnie a zenei szakmába, köszönhetően annak, hogy már régóta írt dalokat a saját kedvtelésére, és jó ideig egy zenei lapnál dolgozott. Tamás többek között az X-Faktor korábbi győztesének, Vastag Csabának is írt dalszövegeket. Úgy gondolja, a foglalkoztatott szerzők azért vannak viszonylag kevesen, mert jó dalokat szerezni egyáltalán nem egyszerű feladat, és kevesen vannak, akik ezt megbízhatóan meg tudják csinálni. Azt mondja, nem magyar sajátosság, hogy a jó előadóknak profi csapat írja a számait és a szövegeit is, ez külföldön is jellemző. A tehetségkutatókból kikerült énekesek ugyan nem feltétlenül tudnak zenét szerezni, de itt is vannak meglepetések, a szintén az X-Faktorban feltűnt Baricz Gergő például meglepte a szakmát saját maga által írt lemezével. Tamás szerint hosszú távon azok az előadók tudnak sikeresek maradni, akik nem hagyatkoznak teljesen másokra a dalaik írásánál.
Berkes Gábor szerint arra sincs tuti recept, hogy mennyi idő alatt lehet megírni egy jó, majd slágerré váló dalt. Maga a dallam akár pár óra alatt is megalkotható, hangszereléssel együtt 3-4 nap alatt meg is születhet egy sláger. Életművéből az Emberek Mama című 1995-ös száma például másfél év alatt állt össze, Császár Előd és Alexa 1996-os Tiltott szerelem című duettje azonban egyetlen nap alatt készült el. „Úgy érzem a kereskedelmi rádiók populáris kínálata és a többek között a Petőfi által felkarolt tehetséges előadók között van az egészséges egyensúly” – vallja Berkes, aki szerint a zenei szakma szépen lassan, de mégiscsak a jó irányba halad.
Hatodszor szól
2009 óta tudjuk, ha szeptember második vasárnapja, akkor a Magyar Dal Napja. Presser Gábornak sikerült az, ami másoknak előtte nem: kitalálni, felépíteni és megmutatni a hazai zenei élet példaértékű összefogását. A hatodik életévébe lépett MDN változatlanul egy politikamentes, alulról szerveződő örömünnep. Szombathely után 2013-ban Békéscsaba nyerte el a magyar dal fővárosa címet, amihez Gyula városa is csatlakozott egyedülálló eseményekkel, többek között Erkel Ferenc szülőházánál. A Magyar Dal Napját a szokásokhoz híven Presser Gábor nyitja meg, ezúttal a Békés megyei iskolák kórusával egy LGT-örökzöldet, a Neked írom a dalt énekelve. A békéscsabaiak a Blueskert Fesztivállal, Török Ádám és a Mini, a Póka Egon Experience, a Borsodi Blues Trió Tátrai Tibor vendégszereplésével már az előző két napban előhangoltak az eseményre. Hevesi Tamás amolyan életműkoncertet mutat be népzenei múltját is felidézve. Csak a teljesség igénye nélkül lehet beszélni a fellépők hosszú soráról a legkülönbözőbb műfajokban a poptól a népzenén át a jazzig, a sanzontól az operetten át a klasszikus dalokig. Olyan előadókat élvezhetünk Budapesttől Tatán át Szombathelyig, mint Charlie, a Kiscsillag, Szalóki Ági, Rúzsa Magdi, a Mystery Gang Péterfy Borival, a Besh o droM. A budapesti események fénypontjának ígérkezik az első hazai rockmusical, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról negyvenedik jubileuma. Presser Gábor és Adamis Anna klasszikusa Déry Tibor kisregénye nyomán Almási Éva és Tahi Tóth László kettősével, a Vígszínház tíz fiatal színészének és tizenkét egyetemi hallgatónak a tolmácsolásában, korabeli dokumentumok bejátszásával elevenedik meg.
Az Artisjus adatai szerint a legtöbb dalszöveget, szám szerint 1473-at S. Nagy István írta, neki köszönhetjük, többek között, a Hungária Csavard fel a szőnyeget, Soltész Rezső Szóljon hangosan az ének és a legnagyobb Máté Péter-slágerek szövegét. A második Weöres Sándor, akinek nem kevesebb mint 1128 versét zenésítették meg, de József Attila és Petőfi Sándor is előkelő helyen szerepelnek. A dobogó harmadik helyén Gubis Sándor áll, aki szintén több mint ezer magyar népies nóta szövegét írta, őt Szenes Iván követi a sorban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!