Tíz év múlva a tévénk hamarabb fogja tudni, mit szeretnénk nézni, mint mi magunk – a többi közt ezt jósolták a szakértők a héten New Yorkban rendezett Internet Week konferencián.

 
Képernyő: Internet Week, New York, a jövő tévézéséről

Okostévénkkel közel 50 millió csatorna közül válogathatunk majd, de a precíz keresőmotorok a bőség zavarát is megelőzik azzal, hogy korábbi választásaink és érdeklődési körünk alapján a mi ízlésünkre szabott tartalmakat kínálnak fel nekünk. Nemcsak a tévénézési szokások fognak alapvetően átalakulni a közeljövőben, hanem a készülékek is: az idén a világon 100 millió internetkapcsolattal rendelkező okostévét adnak el (minden harmadik háztartásba), tíz év múlva pedig már mindenkinek ilyen készüléke lesz. Már eddig is egyre nagyobb képernyőket néztünk, a jövőben pedig már a 100 hüvelykes (254 centiméteres) képátlójú tévék is átlagosnak számítanak majd. A legújabb, széles látványmezőtechnológiának köszönhetően már nem egy pontot fogunk nézni, hanem folyamatosan pásztázzuk (és a perifériás látásunkkal is érzékeljük) a háromszorosára növelt látómezőt.

A nagy felbontású HD norma helyett bejön az UHD, az ultranagy felbontás (más néven a 4K, mivel a Full HD-nál négyszer jobb képminőséget ad), így olyan közel kerülünk a tökéletesen éles és részletgazdag látványhoz, mintha a nappalinkban is egy digitális IMAX-mozi működne.

A tévéműsorok közt máris óriási a választék, és egyre nehezebb és drágább nagy tömegeket a képernyő elé ültetni, hiszen a közönség nem homogén, sőt egyre inkább polarizálódik. Az utóbbi években már folyamatosan nőtt az igény a tematikus csatornákra, melyek kisebb, de lojális közönséget tudnak kiszolgálni. A személyre szabott műsorkínálattal ezekhez a kisebb nézői csoportokhoz is könnyebben – és jóval olcsóbban – eljutnak a műsorok, ami csaknem korlátlan alkotói szabadságot fog adni a műsorkészítőknek.

Már nem lesz túl kicsi költségvetés a műsorgyártásban, és eltűnnek a hagyományos műsorkészítési keretek is, ha az alkotóknak már nem csak heti egy-másfél órájuk lesz arra, hogy megnyerjék a nézőket – hiszen az interneten egy műsor lehet bármilyen rövid vagy hosszú, mert bármikor átugorhatunk a következőre, vagy egyben megnézhetünk egy egész sorozatot –, így végül a tévéműsorokra már nem is a mai értelemben vett műsorként fogunk tekinteni.

Számunkra jó hír, a kereskedelmi tévék számára már kevésbé, hogy végleg eltűnhetnek a tévéreklámok – a Netflix amerikai internetes műsorszolgáltatónak is sikerült hirdetők nélkül felépítenie egy komoly cégbirodalmat. Az internettévé elterjedése az utolsó koporsószög lehet a kereskedelmi modell számára, és a reklámipart is alapvető átalakulásra kényszerítheti. A nézők ugyanis szívesebben adnak ki picit több pénzt olyan tévéelőfizetésért, ahol végre nem kell reklámokat nézni. A másik lehetőség, hogy a reklámokat is a nézőkre szabják, és ha valaki szívesen néz autós műsorokat, célzottan kapja majd az autóreklámokat, viszont megkímélik a mosóporoktól, így a kevesebb reklámért cserébe számára érdekes hirdetéseket nézhet.

Mivel rengetegen az élő sportközvetítések miatt tartanak ki hagyományos tévéelőfizetésük mellett, a sportrajongók megnyerése (csúcsminőségű élő és interaktív sportközvetítésekkel, melyek közben akár a számunkra legizgalmasabb kameraállást is kiválaszthatjuk) lehet a következő nagy fegyvertény az internettévé forradalmában – és az újabb, talán végzetes csapás a klasszikus televíziózásra nézve.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!