Fluor Tomi Mizu című videoklipjét öt hét alatt több mint kétmillióan nézték meg a YouTube-on, mára már 6,6 millióan látták. Nem túlzás azt állítani: kitört a Mizu-láz.
Karácson Tamás Székesfehérváron született, ott is érettségizett. Becenevét egy barátjától kapta. – Rappelgettünk és azt mondta a haverom, hogy fluorid, android, ebből lett a fluor. A fogaim teljesen rendben vannak – jegyzi meg nevetve.
Tominak az utóbbi egy évben azonban annyi fellépése és televíziós elfoglaltsága volt, hogy csak néhány havonta tudott hazamenni. – Volt, hogy két koncert között ejtettük útba Székesfehérvárt és hajnali 4-kor állítottam be anyukámékhoz – mesélte lapunknak a 23 éves, mindig baseballsapkát viselő előadó. – Nincs zenei képzettségem, nyolcévesen írtam első számomat a hatos lottóról. Nem tartom magam énekesnek. Őszinte vagyok és szerintem ez érződik a dalszövegeimen. Eleinte a rap műfaja fogott meg, lakótelepen laktunk, az az életérzés és szövegvilág állt hozzám a legközelebb. Később az elektronikus zene felé fordultam. Volt, hogy Depeche Mode alapra írtam szöveget, sokféle stílust kipróbáltam. Ma már hiteltelen lenne gettórappet előadni, mert kertvárosban lakom és meguntam azt a stílust.
Fellépésein van, hogy melltartókat dobálnak a színpadra, azokat ott is hagyja, de a plüssmacikat, rajzokat általában elteszi.
– Örülök a sok feldolgozásnak, ez azt mutatja, hogy valami olyat hoztam létre, amire nagyon sokan felfigyeltek. Mivel számos, különböző stílusban alkotó előadó is átdolgozta a Mizut, ez azt jelenti, hogy a legkülönbözőbb emberek szeretik a dalt és ez nagyon jó érzés.
Tomi zenésztársával, SP-vel (Éder Krisztián) lakik együtt, sokat buliznak és koncerteznek is együtt. – Komoly kapcsolatot nehezebb úgy kialakítani, ha az ember ismert. A legtöbb csaj valamelyik klipben akar szerepelni és azért nyomul nagyon. Résen kell lenni – teszi hozzá.
Kedves, könnyen érthető, egyszerű szövegű, nem túl érzelgős dalaival nemcsak a tiniket fogta meg, hanem az idősebb korosztály körében is ismertté vált. – Anyukám több olyan beszélgetést is hallott a közértben, hogy a nyugdíjas nénik engem emlegettek és azt az újságot vették meg, amiben én szerepeltem.
Annyi a fellépése és a munkája (tv- és rádióműsor, szereplések, fotózások, interjúk), hogy továbbtanulni mostanában nem lenne ideje, de ezek mellett érdekli a videovágás és a dizájn.
– Rengeteg energiaitalt iszom, néha lecsúszik egy kis pezsgő is, de sosem megyek fel részegen a színpadra. Keresek annyit, hogy el tudom magam tartani, nem szorulok a szüleimre, és ez nagyon jó. A több mint 40 baseballsapkám nagy része is szponzoroktól van, már kinőtték a külön szekrényt, kellene vennem egy nagyobbat.
Saját sikerének titkát úgy fogalmazza meg: egy őszinte, jókedvű, kedves srác vagyok, aki nem a világot akarja megváltani, csupán mosolyt akar csalni az arcokra zenéjével, ezért írom a dalaimat.
„Kicsilány, ou, szia, helló!
álljunk össze, mint két kicsi legó ou
na, figyu már, mondom mi a szitu:
te lány, én meg fiú,
na mizu, mizu, mizu?”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!