Az év legrosszabb filmje eddig a Már megint Te?!. A legnagyobb vihogást a nézőtéren az keltette, mikor Patrick Duffy megjelent, mint Sigourney Weaver középiskolai szerelme. Ez is inkább a legendás Bobby Ewingnak szólt, mint a remek vígjátéki elemek együttállásának.
A családunkat nem válogathatjuk meg, ugye. Az sem tisztességes, ha beleszólunk, kit (ne) vegyen el a bátyánk, még akkor se, ha épp az a népszerű pomponlány (Odette Yustman) a leendő sógornőnk, aki pokollá tette a gimis éveinket. Marni (Kirsten Bell) mégis úgy érzi, ez már alapos indok ahhoz, hogy megfúrja a tervezett esküvőt. Aztán Álljon meg a nászmenet! módjára elkezdődik a mosolyok háborúja, azzal az óriási különbséggel, hogy abban a filmben Julia Roberts és Cameron Diaz is szimpatikusak és bájosak, míg ebben az ellenfelek egyike sem az. Ha egy nő igazán gonosz akar lenni, apokaliptikus méretű bosszúra van esély, gondoljunk csak a Jól áll neki a halálra vagy a Csapd le csacsira. Ez már adná a jobbnál jobb helyzetkomikumokat, ám kínomban sem tudtam nevetni a sok mocskos kis kavaráson. A 27 idegen igenben legalább sikerült a nászt a próbavacsorára (minő nevetséges intézmény) időzített botrányvideóval remekül elkaszálni. Itt a konfliktus kimerült abban, hogy Marni rájött, a megaláztatások nélkül ő sem válhatott volna rút kiskacsából hattyúvá, és valójában hálával tartozik ősellenségének, akivel idővel felvette a versenyt genyóságban is. A nagy kibéküléseket már alig bírtam nézni, egy tonna fújós tejszínhabban is kevesebb a szénhidrát, mint ezekben a negédes jelenetekben. Többször is eszembe jutott A szabadság útjai. Minden épeszű ember legszívesebben menekülne Párizsba ez elől a kisvárosi amerikai idill elől, ők pedig mennyire kritikátlanul dagonyáznak benne. Én bizony szakállat növesztenék az unalomtól, ha Will (Jimmy Wolk) lenne a vőlegényem, nem hogy birokra keljek érte. Persze minden lány, tinitől a nagymamáig benne volt a pomponos csapatban, ami nem ám csak a középiskolai menőség ranglétrája. Látszólag itt dől el, hogy valaki élete végéig lúzer marad, vagy törzsvendég lesz az elit klubban. Marni ugyan rácáfol a neki szánt forgatókönyvre, de ez sem akkora meglepetés, mert egy percig sem hihettük komolyan, hogy pár pattanás, egy fogszabályzó, meg a béna frufru miatt egy lány élete végéig szerencsétlen marad. Ehhez túl sokunknak kellett volna így járni. Sigourney Weaver, mint a pompondög dögös nagynénje, a lökött esküvőszervező Kristin Chenoweth és a neurotikus exvőlegény, Kyle Bornheimer még valamicskét hozzáadtak a filmhez. Míg a többiek, beleértve Jamie Lee Curtist, még mellékszereplőnek is mellékesek voltak, így is a maximumot hozva ki a Golán-fennsíknál laposabb forgatókönyvből. Bár a film egyik egysoros életbölcsessége szerint mindenki megérdemel egy második esélyt, szívből remélem, hogy nem lesz folytatás. (Forgalmazza a Fórum Hungary)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
