Valami Amerika 3.

 
Valami Amerika 3. - Forrás: VertigoMedia

Népi nevetéskultúránk egyik alapja, hogy könnyesre röhögjük magunkat, ha a másikat jól seggbe kúrják (metaforikusan: ha kibasznak vele). De minek az átvitt értelem, ha a szó szerinti is megteszi: mi őszintén buzizunk, nem másképp. Hála égnek a magyar közönségfilm-kultúrában nincsenek elhajlások (biztos oszlopunk a 2013-as Coming out), mindig nagy öröm, ha valaki másnak az ülepe kerül a látókörünkbe a filmvásznon (mert, ugye, a valóságban a buzulás, az nuku). Épp ezért bármennyire is fiktívnek tűnik, a Divinyi Réka–Herendi Gábor alkotópáros kreálta vígjáték majdhogynem dokumentumszerűen adja vissza köznevetési állapotunkat, s bátran kerít nagy feneket jókedvünk megtartása érdekében.

Méghozzá újító, formabontó módon, hiszen nehéz lenne olyan magyar alkotást mondanunk az elmúlt évtizedekből, ahol nem tűnt fel a vásznon egy formás női kebel (csöcs nélkül nincs magyar film!). Itt meg a film pillérei a férfifenekek – Oroszlán Szonja csecsbimbaja csak kikandikál, Ónodi Eszter „ikreit” pedig csak a sógora inzultálja, tehát semmi erotika…

Szabó Győző meztelenkedésével indít a derűontás, középtájt csatlakoznak bő vízsugárban a testvéri fenekek is, hogy aztán a fináléban tucatnyi izomtalan pucér férfitest hentergőzzön egymáson egy zuhanyzó kövezetén, harcolva a leejtett szappanért. Fergeteges. Mindehhez a kendőzetlen vigassághoz csak a börtön valóságmodelljét kellett színre vinni a történet nélküli, helyzetkomikumra építő burleszkshow-ban, ahol a lánykáknak sminkelt domináns férfiak köcsögöket formáznak, hol korongozva, hol jelentőségteljesen vigyorogva (Nagy Ervin jutalomjátéka).

A szappanra hajlásnak erős művészi tradíciója előtt is fejet és derekat hajt (ha már önmagát resztli-Amerikaként tartja számon) a film: felködlik előttünk a csupaszpisztolyos Frank „hajlok a szóra” Drebin hadnagy börtönzuhanyzós jelenete is, ahogy a nőimitátor (Pokorny Lia) lelepleződését követő vad utálkozás/köpködés a Scherer Péter alakította kopó részéről az Ace Ventura, szintén zuhanyzós (és vécépumpás) kacagtató öngyűlöletét. Pfúj, bemocskoltak!... Az pedig, hogy Thuróczy Szabolcs valagából egy teleszkópos vipera kerül elő, szinte előzmény nélküli, ötletes bravúros (ki)húzás.

De minek is a férfitomporok világába más, hiszen a nők vagy ostoba, körömápoló ribancok, vagy terhesek, ráadásul szívük mélyén mást szeretnek (vagy elmennek Amerikába: Tompos Kátya villanása). Igaz, ezen is lehet röhögni.

De hogy az újmédia (Oroszlán Szonja vlogja) mennyire strukturális részévé, alakítójává válik a látszatesemények sorának filmtechnikailag, csak az olyan szánalmas kis savanyújóska köcsögöknek tűnik majd föl, akik nem jókedvükből járnak moziba, az ilyeneket vazelin nélkül kell… 


529 187-en 
váltottak jegyet 2002-ben a Valami Amerikára, a folytatására pedig 448 738-an 2008-ban. A 3. rész a Magyar Nemzeti Filmalap közel 498 millió forintos támogatásával készült.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!