Mi történik, ha egy szeleburdi kis űrlény véletlenül meghívja az egész világegyetemet egy hatalmas házavató buliba?

 
Végre otthon! - Forrás: InterCom

Ráadásul senki sem akar eljönni, kivéve az ősellenség gorgokat, akik miatt a búvok folyton költözni kénytelenek az univerzumban. Így jutottak el a Földre is, és bár senkit nem bántottak, nem szimpatikus gesztus tőlük az egész emberiséget áttelepíteni Ausztráliába, hogy elfoglalják a bolygót.

A DreamWorks legújabb animációja nem csupán ártalmatlan kis mese kedves poénokkal és cuki űrlényekkel. Noha hajlamosak vagyunk azt hinni, az idegen civilizációk valószínűleg fejlettebbek nálunk, külsőre hiába jópofák a színváltós (örömükben bepirosodó, szomorúságtól elkékülő, füllentéskor elzöldülő) búvok, épp olyan undokok és önzők, mint az emberek. Szegény Oht is kiközösítik, és a parancsnokuk, Smek kapitány bár hiúsága miatt nevetséges figura, igazi elvetemült zsarnok.

Akárcsak az Így neveld a sárkányodat! történetében, hősünk most is a szeretnivaló, picit ügyefogyott kívülálló, aki egy másik faj hasonlóan magányos egyedében, egy kislányban talál szövetségesre és barátra. Tanulnak is egymástól, mert amit valaki a hibájának érez, lehet erény más szemében, és a keltetőben nevelt búv is megérti a szülő-gyermek kapocs fontosságát, miközben segít az anyukáját kereső kislánynak.

Bár kalandjuk közben jól szórakozunk és a mese jó vége is garantált, valószínű, nem a kevés poén miatt nem fogjuk a hasunkat. Az animátorok olyan tükröt tartanak elénk, amibe nem kellemes belenézni, főleg nem jó érzés ebbe a világba elengedni a gyerekeinket.

A legfontosabb, amit ők ebből tanulhatnak, az, hogy legyen bármilyen kegyetlen és romboló a rendszer, amiben élnek, mindig van lehetőség egy szelet személyes boldogságra, legyen az egy vidám baráti összejövetel, ahová csak követni kell a lufikat.

Címkék: filmvilág, filmkritika

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!